Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)
Az ötlettől a bemutatóig
zel a magatartással ültem le Illyés Gyulával megbeszélni az új Dózsa-dráma alapjait. A lőpor az asztalon Az első dráma, amelynél Illyés Gyula mellett dramaturgiai tanácsadóként dolgoztam, a Tiszták oolt. Illyést akkor meglepte, bogy én ahelyett, hogy szerkezeti vagy szerkesztési kérdésekről tárgyaltam volna, hosszú beszélgetéseket kezdtem a darab bölcseleti alapjairól, társadalmi mondanivalójáról, történelmi hátteréről, majd azokról a szereplőkről, akiknek* az ő terve szerint ezt a mondanivalót a drámában hordozniuk kell. A szerkezet mellékes, technikai kérdés lett. Sürgetett is eleinte Illyés, hogy jó, jó, de hogy lesz ebből darab? Most már természetes, hogy a darabot ezek a beszélgetések alapozzák meg, ezek diktálják a szereplőket, a szerkezetet, a technikát. Ezekben a beszélgetésekben szükségeltetik leginkább franciás világosság, angolos életközelség és magyaros szenvedély. Ezeknek a beszélgetéseknek a funkcióját nemrégen Illyés úgy jellemezte, hogy ezek nélkül a drámai gondolatok olyanok, mint a lőpor az asztalon: ha meggyújtják, egyszerűen elég; de ha alkalmas ágyút készitenek hozzá és abban gyújtják meg, robban és várat lehet vivni vele. Ezért tapasztalatom szerint ezeket a beszélgetéseket nem szabad elsietni, mert megbosszulja magát. Hadd mondjak erre is példát a Testvérekből . Az első beszélgetés a Dózsáról 1971 augusztusában történt. De a munkát nem lehetett még elkezdeni, először is még nem készültek el egészen a Bál a pusztán végső simitásai, másrészt, nekem szükségem volt időre, hogy a Dózsa-anyaggal kicsit alaposabban megismerkedjem, természetesen nem olyan szinten, mint Illyés, az eleve lehetetlen lett volna, de legalább annyira, hogy a dráma igénye szerint egy nyelven tudjak gondolkodni vele. Mikor a beszélgetések elmélyültek, Illyés egyre szenvedélyesebb kedvet érzett az Íráshoz. Ebből valami nagyot kell irnia, vagy nem is szabad hozzáfogni - kezdte mondani. És egyik nap azzal lepett meg, hogy még mielőtt végére értünk volna megbeszéléseinknek, megirta és felolvasta az első jelenetet. A jelenetben Gergely alakja egy kicsit papos-
