Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

II. A restaurációs komédia - 1. Előzmények, fogalombeli változások

nálni, hogy b

ármely különös osztály iránti kímélet az ország p gazdaságánál?: és népességének előrehaladását feltartóztassa", és akiről Marx a következőképpen irt: "A polgári rendszer fiziológiájának - belső szerves összefüggése és életfolyamata megértésének - alapzata, kiindulópontja az értéknek a munka idő által való meghatározása. Ebből indul ki Ricardo, és mert kényszeríti a tudományt, hogy zökkenjen ki eddigi kerékvágásából, és adjon számot magának arról, mennyiben felel meg vagy mond ellent ennek az alapzatnak, kiindulópontnak a többi általa kifejtett, ábrázolt kategória - termelési és 'erkölcsi viszonyok"./ A Jakab-kori dráma és a restaurációs vígjáték különbségét igy a polgári gazdaságnak állapota és fejlődési foka magyarázza - nyilván számos következtetőcsatorna révén. Molière és a Jakab-kor melle még egy név odakivánkozik: Shakespeare. A restaurációban Shakespeare neve jólismert volt, és a forrásanyagok szerint 12 darabját játszották, ás 21 átdolgozás épült rá. A számok azonban nem sokat jelentenek. Shakespeare-t 'ismerték, de nem szerették. A feldolgozások mind arról árulkodnak, hogy a restauráció a Shakespeare-drámákat a maga ízlésének megfelelően szabdalta át, és igy lett a Rómeó és Júliából Howardnál komédia, a Macbethbol Javenantnál opera, a Lear végéből Tate-nél happy endong, az Antonius és Kleopátrából és a ïroilus és Cressidából Drydennél hősi színjáték, a Titus Andronicusból Ravenscroftnál az eredetinél i3 vérengzőbb dráma, és arai a legkülönösebb, a Viharból Davenant és Dryden keze nyomán neoklasszikus szabályszerűséggel megirt színdarab. Nem nehéz megmagyarázni ezt a sajátos izlésváltozást. Shakespeare eredeti szinpadab^ai eleve más világban készültek, ás viszonylag tfövid idő alatt a színház olyan hatalmas változáson esett át, ami a korábbi értékek teljes felcserélésével járt együtt. A kor, valamint a közönség már elemzett szociológiai rétegződése, illetve hatása a kifinomultságra, a megszerkesztettségre és a zártságra helyezte a hangsúlyt, A res-