Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)
I. A restaurációs dráma külső társadalmi meghatározottsága
Egy másik fontos jelenséget sem szabad figyelmen kiviil hagyni. Ennek a szinházi közönségnek a feje a királyi család volt, és II. Károly, valamint legszűkebb köre nemhogy nem ellenezte ezt a fajta magatartást, hanem példát is mutatott. 3z szükségszerű volt, ugyanis a restauráció kompromisszum jellege ellenire a királyi ház egyre eresebben háttérbe szorult a parlamenttel szemben, é3 ha I. Károly még Isten kegyelméből felszentelt király volt, ugy II. Károly nagyon is jól tudta, hogy hatalmát csakis a parlamentnek köszönheti. A királyi uralom hatásköre erősen leszűkült /az 1638-as "dicsőséges forradalom" utan végképpen formálissá vált/, 3 ? cselekvési lehetőség egyre kevesebb lett. II. Károly és II. Jakab természetesen beleszólt még Anglia ügyeinek intézésébe, azonban a korábbiakhoz képest ez tulajdoni: ípoen számos esetben álcselekvés lett. A királyi ház igy egyre eresebben a privát szféra kibontakozását pártolta, és ez a saját szintjén az államügyek elhanyagolása mellett a kicsapongás, erkölcstelenság stb. pártolásáéban jelentkezett. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a király személyes hajlandósága is, azonban ennek kibontakozása csakis egy ilyen korszakban volt lehetséges. * A szinhaz ebben a korban Nico 11 szavaival az udvar "játékszere" lett, : mellyel azt csináltak, amit akartak. A király személyes feladatának tekintette 2 szinjátszás pártolását, és a korábbi angol királyokkal szemben ő volt az első király, aki szinházba járt, A korábbi gyakorlat szerint a színészek mentek el mindig a királyhoz /I. Károly felesége volt az egyetlen kivétel, aki egyszer személyesen vett részt egy nyilvános előadáson/, ám a megváltozott körülmények között tulajdonképpen majdnem mindegy volt, hogy a király megy-e el a színészekhez vagy a szineszek a királyhoz, ugyanis nagyjából mindkét esetben ugyanaz a közönség nézte volna meg az előadásokat, h királyi család is részt vett a názotéri szórakozásokban, s pl. 1663. január 5-én Pepys a következőket jegyezte fel naplójába: "Sem a Király, sem a Királynő nem volt jelen, csak a herceg ás a hercegné, akik mindenki szeme láttára sze-