Bécsy Tamás: Drámaelmélet az ontológia és az esztétika határán (Színházelméleti füzetek 5., Budapest, 1977)

Bevezetés

BEVEZETÉS A drámai műalkotásban f

e

lidézett világ ontológiai ré

te.

gei Ez a fejezet egy terjedelmesebb munka része. Miként az ezt megelőző fejezetekben, itt is, kizárólag az irott, s olvasás útján befogadott drámát vizsgáljuk. A dráma és szinház viszonyáról, ontológiai különbségeiről pedig majd egy későbbi fejezet szól. Jelen fejezetünk cime is jelzi, bogy különbséget látunk a drámai mii és a benne felidézett világ ontológiai rétegei között. A dráma mint műalkotás rétegeit az ezt megelőző fejezetben kiséreltük meg felvázolni, ügy gondoljuk, ha a dráma műalkotás, szükségképpen rendelkezik olyan létrétegekkel, amelyek csak a drámai műalkotás-létre jellemzőek. Ezek a következők: esztétikai minőség

; a művészi, drámai nyelv; a dráma műneml törvényszerűségei /elsősorban a szituáció/; a münemen belül a műfaji törvényszerűségek /elsősorban vagy a konfliktusos, vagy a középpontos vagy a kétszintes dráma törvényszerűségei/. Mindezek reflexiós viszonyban vannak a valóság azon részével - s ebbe a drámaíró személyisége is beletartozik amelyet az iró mint egy drámai műalkotásban megjelenő, ott ábrázolt, felidézett világot hoz létre. Ennek rétegeit elemezzük ebben a fejezetben. Ezután külön vizsgáljuk a drámai beszédet, amely minden előzőt összefoglal. A valóságnak nincsen olyan "tárgyi*

1 területe, amelyet kizárólag az ontológia elemezhetne. Ez annyit jelent, hogy a valóságnak ontológiai aspektusa van "csupán", a-