Kerényi Ferenc: A színjátéktípusok történeti leírásának elmélete és gyakorlata. Hamlet-előadások hazánkban 1790-1840 (Színházelméleti füzetek 2., Budapest, 1975)

még szemléltetésül /a főhangsulyt egyszeri, a mellékhangsulyt - az eredeti nyomán - kétszeri aláhúzással jelöltük/: rt

Aty

t

á.d

j=

i|_e.lbocsát?" vagy M

Í==ii2 idő óta - mióta: ngm tudom - min

den vidorságomat elvesztettem.

11 A beszéd-dallam változatosságát a szöveget kisérő gesztusok mellett a némajátékok megszaporodása kiséri. Példánk ismét A színészet könyvé

ből, ezúttal a szellemjelenetből származik: "megpillantásakor iszonyodva hátralép,- barátja hátra esik, lélegzete eláll, a szellemre meredj két kezével két társa kezéhez kap és e helyzetben marad egész beszédje alatt." Gondolatok a Hamlet hatástörténetéhez Noha jelenleg rendelkezésre álló adataink ebben a témakörben a legszegényesebbek, az mégis világosan kirajzolódik belőlük, hogy a Hamlet irodalmi-esztétikai és szinházi-publikumi megitélése hazai történetének első négy évtizedében különválik. Kazinczy a felvilágosodott hatalmi tematikát a Schröder-átdolgozásbon szinte a napi politika aktualitás-igényével ragadja meg, amikor a megnyerendő pártfogónak, br. Prónay Lászlónak ezeket irja: "Tudjuk, hogy az a rémitő borzadás, a mellyet a Hamlet személye és a Kisértet támaszt a nézőkben, nagyon analogizál Nemzetünknek mostani nem rózsa szinü érzéseivel." /A jozefinista költő 179o. július 1-én, a nemesi-rendi ellenállás tetőpontján irja ezeket a sorokat!/ Tervének kudarca, hogy fordítása legyen a magyar hivatásos szinészet első müsordarabja; halványuló reménye, hogy Kelemenek egyáltalán eljátsszák a Hamlet

et ; az érzékenyjátékok divatja, kivált az általa Goethe ellenpárjaként unos-untalan kárhoztatott Kotzebue kultusza együttesen vezették el