Földényi László: Dráma vagy színjáték. A színházművészet esztétikai sajátosságairól (Színházelméleti füzetek 1., Budapest, 1975)
zás révén indulhatott el az önállóság feló vezető utón, és ezzel a másik két szinjátéktipusra még ma is jellemző spontaneitása igen gyorsan megszűnt. A véletlenszerű, ötletekkel tűzdelt, gyakran közvetlen-praktikus céloknak alárendelt mimetikus szándék helyébe egy egész világ, a dráma kozmoszának tudatos felidézése lép. A színházművészet világteremtő aktusának a dráma részint feltétele , részint tudatosító mozzanata . Feltétele, ugyanis művészi erejű drámai szöveg nélkül a színjáték csak fölöttébb ingadozó hatású játék .marad, amelyben az esztétikai érték sporadikusan van j.elen, Tudatosító komponense, mivel' a színjátékban amugyis meglevő esztétikai elemeket koncentrálja, egyértelművé, célratörővé, az esztétikumot a katarzis irányába ható folyamattá változtatja. És itt lép be a többi művészeti ág annak érdekében, hogy az esztétikum minél maradéktalanabbul és minél élményt adóbban.valósuljon meg, és hassa át az adott szinjátéki produkciót, A színjátékművészet mindenekelőtt a műalkotásban közreműködő cselekvő emberre, a színészre épit. A színész a maga fizikai jelenlétével egyszerre eszköze és tárgya a dráma hordozta beszédnek /gondolatnak/, valamint a külső, belső cselekvésnek, A komplexitás.másik eleme az előadás művészi komponistája, a rendező . A dráma, a színész ós a rendező^ valamint egzisztálásuk elengedhetetlen feltételei: a szinpad , a diszlet , a kellék , a jelmez , a maszk , a világitás és a függöny révén a művészi szinjáték egy kategoriális jellegzetességéhez - Hont Ferenc kifejezésével -, a szinjátékegészh ez jutunk. Ez tehát a felsorolt feltételek egységét jelenti, amelyek végső rendeltetése a művészi élmény felkeltése. Más szavakkal: a szinjátékegész a dráma és ennek meghatározott felfogású előadása .
