Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

VIII. Interjúk - Lantos László - rendező

Lantos László rendező A Figura Stúdió Színház Erdély legijfjabb színtársulata. Őszi turnéjukon két Beckett-adaptációt mutattak be Gödöllőn, Vácott és Budapesten: a Koponyatorony című négyórás mozgásszínházi happeninget, valamint a Pöszmékör című, negyvenperces lírai kórusművet. Mindkettőt Triceps, a Székelyföldre menekült, délvidéki művész, a neves szabadkai alternatív színház, az Aphasia Teátrum alapítója rendezte... Kaptam egy katonai behívót a "néphadseregbe"; kénytelen voltam négy hónapig bujkálni, majd elmenekülni a hazámból. Úgy döntöttem, a peremen fogok élni: Erdélyben, a Felvidéken vagy Kárpátalján. így jutottam el - Bocsárdi László, a Figura Színház rendezőjének meghívására - Székelyföldre, Gyergyószentmiklósra. Hogyan került Beckett a gyerg}>ói havasokra? A végjátékot és a végvidékeket a "keserédes végzet", a Nagy Jugó Alom összeomlása hozta meg. Minden összeomlott, ami fontos volt a számomra, haha. Az abszurditás, amit a homokba pergő könnyek, víz borította kurvák, sárban heverő fároszok testesítenek meg, kíméletlen azonosságot mutat azzal a realitással, amit a délszláv polgárháború februárban tizenegyezer, októberben tizennégyezer halottja jelent. Ezek a számok olyan képtelenül magasak, hogy ép ésszel már nem lehet őket felfogni, "kacagni és picsogni" kell rajtuk. Az igazi ütközet nem a fronton, hanem a fejekben folyik: harc a szalamandrákkal. A Koponyatorony címlapján most is ott áll a mottód: "A művészet kegyetlen - a művésznek is kegyetlennek kell lennie." Gyűlölöm a kőszínházak kuplerájait, a körülöttük burjánzó vadvirágos réttel együtt. Hamlet dán királyfi patetikus révedésével szemben Hamm ír királyfi kérdését érzem őszintének: "Megdögleni vagy megdögleni - ez itt a kérdés." Hű maradtál médiái is színházi gyakorlatodhoz. Performerként indultam, a rendezés tradicionális formái idegenek tőlem. A darabban alkalmazott öt mediális sík: a katatón és rituális mozgás, a fónikus történés és költészet, valamint az élőzene diszharmonikus egységet alkot. Nem ugyanazt a történetet mesélik, egymást illusztrálva, hanem ugyanazon történet variációit, egy időben. A drámai konfliktus és feszültség az önmagukban sokszor monoton vagy statikus síkok ütközéséből fakad. így jön létre a multimediális látvány-konstrukció, amely beteljesíti az ecó-i "nyitott mű" eszméjét. A dráma négy szereplője "végső menedékben" van. A homo sapiens örökkévalósággá duzzasztott "utolsó egymillió negyedóráját", apokaliptikus állapotát élik. Beckett bohóc-apokalipszist terem az állandósult pokol paradicsomába 92