Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

VII. Visszaemlékezések - 4. „Figurás"emlékeim - Varga Gyöngyi

Numero négy. A további eseményeknek nem lehetek sem krónikása, sem ismertetője, mert a nagybetűs Elet más irányba vitt, de amikor szükség lehetett rám és másokra akik pályát váltottunk, valószínűleg mindig helytálltunk. Vagy legalább ezt reméljük. Egy páran ott küszködünk Gyergyószentmiklós Város Tanácsában, néha alapos harc árán védjük a Figura Színház sáncait. Tibke igazgatói kinevezése egy újabb, termékeny fejezet. Most az évezred küszöbén természetesen másképp látom a helyzetet, az egykori konfliktusokat emlékezéssé szelídítették a múló évek és a szép emlékek még szebbekké váltak. És mi, figurások, itt Gyergyószentmiklóson vagy szétszórva, színházközeiben vagy távolban megerősítjük az igazságot: az a szegény, akinek még emlékei sincsenek. A mi emlékeink nem mindennapiak. írta: Zoli, minőségi ellenőr: Toljás (Török Zoltán) VII. 4. „ Figurás "emlékeim 1982-ben nagy tervekkel érkeztem a gyergyószentmiklósi Művelődési házhoz. Az intézményben akkor egy hagyományos eszközökkel építkező társulat működött, amely Tamási Áront és Carlo Goldonit játszta. Egy később alakult együttes Sombori Sándor darabjait vitte színpadra. Ilyen körülmények között tért be a házba, Bocsárdi László, a fiatal vegyészmérnök, azzal a szándékával, hogy egy újszerű színházt akar Gyergyóban, olyat, amely felrázza a hagyományos művelődési formákhoz szokott kisvárosi közönséget. Hamar szárnyra kapott a hír: fiatal zömében műszaki értelmiségiek jelentkeztek a hívó szóra. Máris megkezdődött az igényes műhelymunka. Laciból különös vonzerő áradt, következetességgel párosulva; ez tartotta össze a csapatot. A sok-sok gyakorlás után szinte észrevétlenül állt össze az első gyermekműsoruk, a „Tutyi-Mutyi-Móka". Szerették a gyerekek az előadást de a felnőttek is mindegyre újranézték. A mókás műsor érdekessége az volt, hogy a nézősereg a színpadon foglalt helyet, ott ahol a játék is zajlott. Újabb tréning, újabb bemutatók következtek. Döbbenetes erővel hatott a közönségre Alfred Jarry Übü-je. Ekkor a Figurát már színházi jelenségként emlegették a szakemberek. Garcia Lorca „Vérnász" című paraszttragédiájának marosvásárhelyi előadásáról Oláh Tibor a következőket írta: „...kis teremben hoztak létre nagy előadást: élményt nyújtó rangos színjátékot, amelynek tartalmi és formai stílusjegyei- mutatis mutandis természetesen-egy hivatásos társulatnak is becsületére (sőt dicséretére válnának)... Lucián Blaga Manole Mester című drámája nyomán készült tanulmányjátékot már Szegeden majd Kazincbarcikán játszhatta a színházi együttes. Itt a nemzetközi 66