Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

VII. Visszaemlékezések - 5. Az első próba - Vincze Csilla

színházmozgalomba való bekapcsolódási lehetőségekről beszélgettünk a hasonló összetételű és gondolkodású színházi társulatokkal. Nem sokkal később a Figura különvált a Művelődési háztól, jómagam is távoztam az Intézményből, de mindvégig a csapathoz tartozónak éreztem magam. Most is figyelemmel kisérem a Figura-Stúdió munkáját. Igaz, már kívülállóként, de tanítványaimat nevelve a színház örök értékeinek befogadására. Varga Gyöngyi VII. 5. Az első próba 1984 őszén elhatároztuk Gergely Katalinnal, aki akkor már több hónapja a barátnőm volt, hogy ismert gyerekversekből, énekekből készítünk egy gyerek előadást. Miután kiválasztottuk és magtanultuk az anyagot, a Művelődési Ház balett termébe jártunk próbálni. Egyik találkozásunknál közölték, hogy korábban be kell fejezzük, mert 19 órára jönnek valami fiatalok, és ők is gyerek előadást készítenek. Katit látszólag nem zavarta a dolog, engem annál inkább. A mi kis városunkban évek teltek el, hogy senki nem készített gyerekeknek szánt produkciót, olyan jó ötletnek tűnt amikor elkezdtük, és zavart, hogy ez másoknak is eszébe jutott. A továbbiakban nem foglalkoztam velük, tudtuk mikor próbálnak, és igazodtunk utánuk, így soha nem találkoztunk velük. Mi az előadásunkat elsősorban óvodásoknak szántuk, ezért nem is nagy színpadra terveztük. Úgy gondoltuk elmegyünk majd óvodákba, napközi otthonokba. Azért is döntöttünk így, mert mi csak ketten voltunk, pontosabban hárman, mivel Kémenes Ildikót megkértük, hogy gitáron kísérjen két-három dalt. Fontos volt, hogy az első előadás semleges helyen jöjjön létre, ezért a balett teremre voksoltunk. Ez került rá a plakátokra és december elején volt az előadás: "A játszótársam mond akarsz-e lenni..." címmel. A terem tele volt, és mi nagyon izgultunk. A gyerekek jól érezték magukat, így az este sikerrel zárult. Miután lassan eltávoztak a nézők, ott maradtak Bajna Aniék gratulálni és egy ismeretlen férfi akiről kiderült, hogy Bocsárdi Lászlónak hívják. Elmondta, hogy ő annak a fiatalokból álló kis csapatnak a tagja akik szintén gyerekelőadást fognak készíteni, és mivel neki tetszett amit tőlünk látott szeretné, ha csatlakoznánk hozzájuk. Búcsúzás előtt még felhívta a figyelmünket néhány hibára, amiket könnyen elkerülhetünk. A mi kis produkciónk mindössze három előadást ért meg, mégis életre szóló élmény maradt, pedig most már tudom, hogy nagyon sok hiba volt benne. Azóta is hálás vagyok a Bajna családnak és Bocsárdi Lacinak. Lacinak azt az ajánlatát, hogy csatlakozzunk hozzájuk Kémenes Ildikó elutasította, mivel érettségi vizsga előtt állt, és szeretett volna tovább tanulni. Evekkel később, sikertelen felvételije után 0 is "Figurás" lett, egymás között csak Sefunek szólítottuk. 67