Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
Bevezető társulat a Magyar Királyi Opera évadja alatt egy bérleti évben maximum tíz előadáson volt felléptethető. A bérlő állandó operatársulatot nem szerződtethetett. Az épületben évenként rendszeresen megrendezésre kerültek a Gyöngyös-bokréta estek, melyeken a Magyar Bokréta Szövetséghez tartozó csoportok eredeti népdalokat, népi táncokat, népszokásokat mutattak be Paulini Béla rendezésében. Az 1936/37-es évadban vendégszereplő társulatok a Magyar Királyi Operaház, - mely bérletes előadásokat is hirdetett - és a Budai Színkör. A Magyar és a Városi Színház közös bemutatója, Brodszky Miklós: A szerelmes királynő című operettje nagy sikert aratott Szabolcs Ernő rendezésében, Alpár Gittával a főszerepben. Az 1936. október 11-i premierre Pestre jött Charles B. Cochran, a londoni színházi élet neves személyisége, rendezője, s elismerően nyilatkozott a muzsikáról, Alpár Gitta művészetéről (aki mellesleg éves szerződésben nála volt), Rátkai Márton színészi tálentumáról, s a látványos, ötletgazdag rendezésről. Sikeres előadássorozat volt Zerkovitz Béla művének, a Hulló falevélnek színpadra állítása Honthy Hanna, Fejes Teri, Szakáts Zoltán, Halmay Tibor felléptével. Az 1937. március 27-én bemutatott Kálmán Imre operett, a Josephine császárnő is táblás házzal ment, a premieren a szerző vezényelt. Szabolcs Ernő látványos, nagy tömegjeleneteket rendezett, a díszlettervező Upor Tibor, a jelmeztervező Vogel Eric volt. A két főszerepet operaénekesekre bízta a rendező, Josephinet a népszerű Németh Mária, Napóleont a külföldön is gyakran megforduló tenorista, Fehér Pál alakította. A többi szereplő közül a szubrett-táncoskomikus pár, Vágó Mary és Feleki Kamill kettőse emelkedett ki. A zenekari hangversenyeken fellépett a Budapesti Hangversenyzenekar, a Filharmóniai Társaság Zenekara és a Bécsi Filharmonikus Zenekar. A következő évad első premierje 1937. október 22-én Gyöngy Pál-Bródy Tamás operettje, az Éva a Paradicsomban volt, szövegét Solt Endre, a verseket Szilágyi László és Kellér Dezső írta. A címszerepben Neményi Lili hangja, játéka aratott sikert, férjét Delly Ferenc alakította, s méltán hódított Kabos Gyula komikuma. Az új bemutató, Ábrahám Pál: Júlia című operettje Honthy Hannával a címszerepben még vonzotta a közönséget, de ezután erőteljes visszaesés következett. Egy újabb Ábrahám Pál szerzemény, a Fehér hattyú nem keltette fel sem a szakma, sem a közönség érdeklődését, a szerepek sem adtak alkalmat jó alakításokra. A korabeli kritika szerint a főszereplő Honthy Hanna is csak önmagát ismételte. Az évad következő bemutatójával sem járt nagyobb szerencsével a színház. A Katinka zenéjét Máthé István írta, aki előbb színészként kezdte pályáját, később gitárosként szerepelt. A szöveget a szintén színészként induló Bihary Nándor, a verseket a kezdetben bonvivánként, később dalénekesként működő Kubányi György írta. A Katinkában mutatkozott be először egy fiatal tehetség, Barabás Sári, aki később itt20