Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
A Népopera - Városi Színház 1911-1951 színművet játszott, de még ugyanebben a naptári évben, december 10-én lemondott, s az évad végéig a Városi Színház színészeiből álló konzorcium vette át a vezetést. Sikerrel vitték színre Szlatinay Sándor: Vőlegényem, a gazember című operettjét Sík Rezső rendezésében, a szerző vezényletével, melyet aztán átvittek a Budai Színkörbe az évad végén. Ezzel egy időre megszakadt az intézmény zenés színházi jellege. LABKIOLA VARIETÉ 1932 májusától Bemardo Labriola bérelte az épületet, melyet Labriola Varieté néven üzemeltetett. S bár szerződése 1938-ig szólt, már 1933 őszére fizetésképtelen lett. Ez alatt az időszak alatt a lehető legkülönfélébb műsorokat láthatott a közönség: volt magyar-olasz bokszmérkőzés, spanyol revü, operaparódia Lohengrin a mosoly országában címmel, felléptek itt akrobaták, mutatványosok, „Gue Tsang” kínai ezermesterek. 1933. október 26-án a székesfőváros házi kezelésbe vette az épületet és Városi Színház néven szanálta, majd nyilvános versenytárgyalást írt ki bérletére. Ez azonban eredménytelen volt, így 1934. szeptember 1-jéig a főváros házikezelésében maradt az épület, s alkalmi előadások céljára hasznosították. Játszott itt a volt bérlő, Sebestyén társulata operettet, felléptek műkedvelő együttesek, s járt itt egy olasz opera-stagione. 1934 szeptembertől az új bérlő, Föld Aurél, 100 pengő használati díjért használhatta az egész színházépületet, a főváros tulajdonában lévő díszleteket, jelmezeket, kellékeket. Őt illette meg a nézőtéri ruhatár, az étkező bevétele és a hirdetési jog. Viselnie kellett a kiadásokat, fűtés, világítás, vízfogyasztás stb. Ekkor a színháznak önálló társulata nem volt, de 52 tagú zenekar és saját énekkar állott alkalmazásban. Föld az első évadban 233 előadást tartott, melyek között színre kerültek prózai művek, operák, operettek, vegyes műsorok (divatbemutató, nóta-est, Gyöngyös-bokréta, bokszmérkőzés). Az épületben szerepelt a Belvárosi, a Magyar, és a Fővárosi Operett Színház társulata; a külföldi együttesek közül a Theater an der Wien és a milánói Scala opera stagionéja. Az utóbbiak műsorán Bellini: Az alvajáró és Puccini Toscája hangzott el. Vendégzenekarok hangversenyei és híres külföldi karmesterek, Toscanini, Failoni, Bruno Walter működtek közre az előadásokon. Föld Aurél új bérleti szerződése mint igazgató-bérlő 1935. szeptember 15-től 1940. június 30-ig szólt, de 1939. október 21-től az igazgató Czakó Pál lett, a bérlő Föld maradt. A szerződésben a műsorra vonatkozó rendelkezések szerint tarthatott hangversenyeket, opera, operett, prózai előadásokat, egyéb kulturális műsorokat. Az előadások legalább kétharmadának magyar nyelvűnek kellett lennie. Külföldi opera19
