Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
Bevezető fel a mezteleneket és az így van, ha így tetszik került bemutatásra. A következő év februárjában egy kuriózumnak számító néger-revütársulat lépett fel. A következő évadtól rendszeresen tartottak bérletes előadásokat. A Budai Színkör produkciói is helyet kaptak az épület falai között. Megint túlsúlyba került az operett, az opera-repertoár Rimszkij-Korszakov: Hópehely című művével bővült. 1927. november 29-től december 8-ig orosz balettegyüttes szerepelt a Városi színpadán Szergej Gyagilev vezetésével, főrendező Szergej Grigorjev. 1928. júniusában Antonio Votto vezetésével a milánói Scala kéthetes vendégjátéka zárta az évadot. A következő szezonban is megmaradt a már bevált bérletrendszer, melyet az állami színházak példájára vezettek be a Városi Színházban. Három sorozatban hirdették meg a bérleti előadásokat, ami 6000 bérlőt jelentett. Nőtt az operarepertoár, bemutatásra került Mozarttól a Figaro házassága, Csajkovszkij Jolanthája, Sztraviszkij: A katona története és Beethoven szabadító operája a Fidelio. Népszerű volt Kacsoh Pongrác János vitéze és Farkas Imre operettje a Szupécsárdás. Áthozták a szintén Sebestyén fennhatósága alatt működő Budai Színkörből Lajtai Lajos: A régi nyár című operettjét, melynek 100. előadását is itt tartották 1928. szeptember 14-én. Az 1929/30-as évadban a nagy népszerűségre való tekintettel emelték a bérletek számát, a négy bérleti sorozatban egyenként 30 előadást tartva. A Budai Színkörből áthelyezett a Szökik az asszonynak, Brodszky Miklós operettjének sikersorozata folytatódott, a 125. előadásig Honthy Hannával, később még számos előadáson Fedák Sárival a főszerepben, partnerük Rátkai Márton volt. 1929. november 8- án volt az ősbemutatója Bródy Miklós: Az ígéret földje című operájának, melyet már 1913-ban Márkus, a színház akkori igazgatója lekötött. Sikert aratott Lehár: A víg özvegy című operettje, az akkor már vendég Honthy Hannával. 1930. novemberében a tokiói japán színtársulat kabuki játékát láthatta a közönség. A Sebestyén-korszakban, akárcsak a színház indulásakor, sok világhírű énekest láthatott a közönség, sok közülük visszatérő, rendszeres vendég volt, mint Hermann Jadlowker, Németh Mária, Titta Ruffo, Alfred Piccaver, Alpár Gitta, George Baklanov, Fjodor Saljapin, Vera Schwarz, Flesch Ella, Ada Sari, Saleschi Sigismondo. Teiko Kiwa művészetének tapsolhatott a közönség a Pillangókisaszszony Cso-cso-szánjaként, s igazi kuriózumnak számított Vasszia Osszipovna női tenorista hangversenye 1928. január 7-én. 1930. november 25-én Sebestyén egészségi állapotára hivatkozva lemondott a Városi Színház igazgatásáról. A Budai Színkört viszont megtartotta. Évad közben, 1931. január 17-én vette át az új bérlő-igazgató Ferenczy Károly a vezetést, aki programjáról úgy nyilatkozott a Magyar Színpadban, hogy a „színház hajléka lesz a régi Népszínház hajléktalan darabjainak, a magyar szónak, a magyar dalnak és minden magyar tehetségnek.” Rövid idő alatt operettet és nép18
