Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
A Népopera-Városi Színház 1911-1951 Az új igazgató bérleti szerződésben vállalta, hogy „1924. november 15.-1926. július 31-ig a forgalmiadó és egyéb járulékok levonása címén beszedett összegek leszámítása után bevételének 25 százalékát fizeti, 1926. augusztus 1-jétől kezdve a szerződés további tartamára a fővárost megillető részesedés az eredeti szerződésben megállapított 30 százalékra emelkedik.” Az első két évben az állami színházakkal azonos módon 5 százalék vígalmiadót tartozott fizetni. Köteles volt havonként négy délutáni gyerkemelőadást rendezni, melyekre a rendelkezésére álló díszleteket és jelmezeket díjtalanul kellett átengednie. A társulat tagjai Bihari Sándor, Pajor Ödön, D' Arrigo Kornél, Érckövy László, Galetta Ferenc, Hajagos Károly, Horti Sándor, Horváth Erzsi, Kőszegi Teréz, Kolbay Ildikó, Sík Rezső, Sziklai József (egy éves kihagyással), Sződy Kató, Vándory Margit, Vígh Manci a régi gárdából kerültek ki. Karmesterek Ábrányi Emil, Stephanides Károly, rendezők Dalnoki Viktor, Ferenczi Frigyes, Sík Rezső. Az első bemutató Johann Strauss: Egy éj Velencében című operettje volt Ferenczi rendezésében, Stephanides vezényletével. A nagyarányú operettbemutatók és a repertoáron maradt operák mellett a népszínművek is helyet kaptak a Városi Színpadán. Sikeres előadás volt Szigligeti Ede népszínműve, A cigány, Rózsahegyi Kálmán vendégszereplésével, Sík Rezső rendezésében. A következő évadra Sebestyén szerződtette Keleti Márton rendezőt, Honthy Hannát és a karmester Kerner Jenőt. Az évad legnagyobb sikerét Zerkovitz Béla: Csókás asszony című operettjének ősbemutatója aratta Sík Rezső rendezésében, Kerner Jenő vezényletével, Honthy Hanna, Somogyi Nusi, Hegedűs Gyula, Kabos Gyula, Sziklai József, Horti Sándor előadásában. 1926. februán 27-én mutatták be, s június 13-án már a 75. előadás ment még mindig telt ház előtt. Lehár Ferenc: Paganiniit is nagy közönségsikert hozott, az első három előadást a szerző vezényelte, a két főszerepet Alpár Gitta és Nádor Jenő alakította. Júniusban a milánói Scala együttese Antonio Votto vezényletével vendégszerepeit népszerű Verdi, Puccini, Rossini operákkal. Az 1926/27-es évad korán kezdődött a fővárosi színházakban, Szent Istvánhetének megrendezése alkalmából a Városiban Madách Imre Az ember tragédiáját mutatták be Lóránth Vilmos rendezésében. Ádám Táray Ferenc, Lucifer Sebestyén Géza volt. Márkus Dezső zeneigazgatóként újból az együttes tagja lett, s ezzel együtt nőtt az évadban bemutatott operaelőadások száma: Gounod: Faust, Mascagni: Parasztbecsület, Offenbach: Hoffmann meséi, két Wagner, a Tannhäuser, és a Lohengrin. Egy kortárs magyar vígopera Dohnányi: Donna Simona, Verdi: A trubadúr, Thomas: Mignon, és Puccini ritkán játszott operája A fecske. Ez utóbbi érdeklődés hiányában hamar lekerült a műsorról. Híres vendégegyüttesek és szólisták tarkították az évadot. 1926. decemberében Luigi Pirandello és társulatának előadásában két Pirandello-darab, az Öltöztessük 17
