Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
A Népopera - Városi SzfNHÁz 1911-1951 1919. november 2-án volt a Lili bárónő 85., 6-án, a Vígszínházból áthelyezett Három a kislány 200. előadása. Igazi sikere volt a lassan háziszerzőnek számító Zerkovitz Béla: Százszorszép című operettjének, melyben Kerényi Gabi és Palásthy Irén ének- és tánctudását, Sziklai József és Sziklai Jenő színészi alakítását emelte ki a kritika. Ferenczi Frigyes rendezésében került színre Buttykay Ákos: Az ezüst sirály című operettje, melyben a rendezés és a látvány mellett a két vendég, Kosáry Emma és Király Ernő aratott sikert. 1920. június 2—13-ig Braida Umberto és Pietro Mattiassevich olasz operaigazgatók bérelték ki a Városi Színházat. Az olasz opera stagione fergeteges sikerrel szerepelt stílusos, fegyelmezett előadásaival. Műsorukon a Tosca, Carmen, Pillangókisasszony, Rigoletto, Faust, Traviata, és a Bohémélet szerepelt. A legzajosabb sikert a Tosca előadása váltotta ki, G. Bartero rendezésében, Eduardo Granelli vezényletével. Faludiék utolsó évadjának említésre méltó eseménye Oscar Straus; Búcsúkeringő című operettje volt, melynek főszerepében a hazalátogató Petráss Sári átütő sikere, Sziklai József, és a társulat űj tagja, D'Arrigo Kornél alakítása nyerte el a közönség és a sajtó tetszését. Az 50. előadás is táblás házzal ment, ami 73000 korona bevételt jelentett, de ez sem változtatott azon, hogy az évad végén a bérlet lejártával a régi vezetőség leköszönjön. A főváros 1921 januárjában új pályázatot írt ki a színházra, amelyet a döntésben illetékes Népszínházi Bizottság Ábrányi Emilnek, az Operaház akkori igazgatójának ítélt oda, aki viszont ezt a jogot az államnak adta át. Ily módon megalakult a harmadik állami színház, mely az Operaház fiókintézeteként három évadot ért meg. Igazgatói székébe az állam cserébe Ábrányit nevezte ki. A főrendező Ferenczi Frigyes maradt, operakarmester Márkus Dezső, operettkarmester Friedl Frigyes, karigazgató Somló Sándor lett. A Városi Színháznak és az Operának két különálló együttese volt, de az énekesek közül többen kölcsönösen vendégszerepeitek a másik épületben. Külön 33 tagú zenekar és 50 tagú kórus tartozott még a művészszemélyzethez. S bár a Városi alacsony árait emelték, még így is sokkal olcsóbb helyárai voltak mint az anyaszínháznak. A társulat egy része a régi együttesből maradt a színház falai között. Horti Sándor, Sziklai Jenő és József, Medveczky Bella, Mihályfi Júlia, és újból itt találjuk Adler Adelinát. A nyitó előadáson, 1921. szeptember 1-jén Erkel Bánk bánjai adták Ábrányi vezényletével, Mihályfi Ferenc rendezésében. Újból nagyobb arányban került sor operabemutatókra, bár ezek között gyengébb, új magyar szerzők kísérletei is műsorra kerültek. D' Albert, Eugene: A hegyek alján című zenedrámája, Hubay Jenő: A cremonai hegedűs című dalműve, Clement Károly: Trilby című operettje, Ábrányi Emil: Ave Maria című egyfelvonásos operája. A szakma kedvezőtlen fogadtatása ellenére nagy közönségsikerrel adták elő Vincze Zsigmondi A hamburgi menyasszony című operettjét, mely a bemutatót követő két évben elérte a 100 előadást. 15
