Bóta Gábor: Arcok a Szkénéből - Skenotheke 4. (Budapest, 1998)
Regős Pál: "Mindig kívülálló voltam"
A klasszikus balett technikáját tehetségtelen és tehetséges táncosra egyaránt ráhúzzák. Mindenki ugyanazokat az elemeket használja. Én viszont nem sémákat tanítok, hanem a test önálló használatát. Mindenkinek meghagyom az eredeti mozgáskarakterét. Nem kényszerűek rá senkire sztereotip mozdulatokat. A növendékeimet arra tanítom, hogy a legkisebb ujjpercüket is szuggesztív kifejezőerővel tudják mozgatni. Képesek legyenek érezni a mozdulataik jelentőségét, hangsúlyt tudjanak adni a gesztusaiknak. Beszélni tudjanak a testükkel, le tudjanak zárni egy gondolatsort, és bele tudjanak kezdeni egy újabba. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eleme az úgynevezett energiatechnika. Ez röviden azt jelenti, hogy minden gesztus és mozdulat tudatos izommunkával „töltendő fel”. Erre nagy szükség volt A kékszakállú herceg várában megpróbáltam elkerülni mindazt a hibát amit A fából faragott királyfiban elkövettem. • Nem túl későn kezeltétek, te magad és a növendékeid is, a tanulást?- Jócskán elkéstem, és ez az egész pályámat meghatározta. Harminckét esztendős koromban kezdtem pantomimezni. Köztudott, hogy az ember legfrissebb és legtanulóképesebb kora húsz és harminc év közé esik. Ideálisan tizennyolc évesen lehet elkezdeni a testtechnika tanulását, mert bizonyos szellemi képesség már szükséges hozzá, ami tizennégy-tizenöt esztendős korban nincs még meg. Tanítok egy gimnáziumban, át kellett alakítanom az egész módszeremet. • Nem csak a saját csoportjaidat tanítottad, népszerűsítő előadásokkal jártad a klubokat, táborokat is...- A Pantomimről szóban és mozdulatban című programunkkal bejártuk az országot. Munkásszállásokon, cigányklubokban, elmegyógyintézet zárt osztályán, szanatóriumban egyaránt tartottunk ilyen előadásokat. Beszéltem a pantomim történetéről, sokat improvizáltunk, megmutattuk a műfaj alapelemeit. Utcaszínházat is csináltunk, különböző sportágakat parodizáltunk a Sportshow keretében. Elég sokat jártunk külföldre is, megfordultunk a környező országokban, de eljutottunk Olaszországba, Franciaországba, Portugáliába is. Sok mindent láttunk, innen támadt az ötletem, hogy érdemes lenne nemzetközi pantomimhetet szervezni. 1978-ban szerveztem is egy nemzetközi találkozót. Arra gondoltam, hogy ki kellene szélesíteni ezt a programot. Meglepődtem, hogy az egyetem támogatta az ötletemet, így 1979-ben a világ élvonalába tartozó szabadszínházak jelentek meg a Szkénében. És nem 29
