Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

ÁGNES (meghökkenve) Nem nem (Arvid kilocsolja a sört, és a táskájába teszi az üveget) ARVID (Ágnesnek) Szerencsém van (Nevet) (Ágnes csak áll. A váró falának támaszkodik, bámul előre. Fredrik hirtelen feláll) Elmégy? FREDRIK Vigyázz a szatyromra! (Arvid rábólint) Ki kell mennem (Arvid erre is bólint. Fredrik útközben lehúzza a nadrágja zipzárját, és a váró mögé megy) ARVID (Ágnesre néz) Régen láttalak (Fredrik vizelése hallatszik) Nem bírta már Brunyál ÁGNES Hallom (szünet) ARVID Nem lehetne ... ÁGNES Haza kell mennem ARVID Nem lehetne ... ÁGNES Ma este nem (Arvid Fredrik szatyrára pillant. Fölé hajol, belenéz, óvatosan belenyúl) ARVID Ha nem, nem 15