Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)
opponáló kisbirtokos sikerhez juttatták. Utóbb átkerült a Nemzeti Színház műsorára. A siker hatása alatt Bérezik valóságos háziszerzóvé lesz. Aesop álnév alatt ő látja el a btidai Népszinházat aktuális szatirákkaJL. Ilyen A muszka emisszári us . amely egy megtörtént esetet figuráz ki, mikor a beregszászi rendőrkapitány a kormány kiküldöttjét musska emisszáriusnak nézte. Ilyen kis alkalmi ,, tréfénak ,, 'nevezett egyfelvonásosai még A képviselő és a közös ügyek . Az emancipáció után 19oo-ban , mind friss, szellemes, nevettető, kevés cselekménnyel, sok aktualitással, s aal fő t a társaság játszóképességéhez mért. Sokáig ezek a kis darabok képviselik a műsorban az élénkséget. Megoszlanak a vélemények Bérezik Bach-huszárok cimü darabjával szemben. Ebben a búsaagyarkodó idősebb nemzedékkel a reálisabb fiatalságot állítja szembe. Bemutatóján /1867» XII. 28./ megjelenik a miniszterelnök és Majláth György országbíró is; ezt a sajtó feljegyzésre méltónak tartja, mert az arisztokrácia egyébként nem látogatja a Népszinházat. Andrássy Gyula és Eötvös József bérelnek ugyan páholyt, de csak illedelemből és nem nagyon veszik igénybe. A közönség lojális része tapsol a szerzőnek, de sokan zokon veszik, hogy nevetségessé teszi a búsmagyarokat; ez azonban csak érdeklődést kelt a darab iránt. Tüntetés van Éjszaki Károly 1848-1 honvédtáborozás cimü darabjának bemutatóján /1867. X.25./. A honvéd nem tilos már a színpadon, de a Kossuth-nótát nem szabad énekelni. Cenzúra ugyan nincs, de megvan az a bizalmas utasítás, hogy az ilyesmi tapintatlanság volna az újonnan megkoronázott királlyal szemben. Az if juság hangosan követeli a Kossuthnótát, s minthogy a szinészek nem énekelhetik, maga énekli el a Népszinház homlokzata előtt. De ez úgyszólván az egyetlen tüntetés most a hajdani tüntetéseiről hires Népszínházban. Most a tüntetőké az utca, miért járnának hát a Népszínház szűk nézőterére tüntetni? Most már az utcán ad
