Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

jávai Rákosi Jenő erre a területre is átrándul /1868. VI. 16./. A Nemzeti Szinházat követi Molnár egy új műfajban, az újromantikus regényes színműben is, mikor már 1867. június 29-én műsorra tűzi Rákos Jenő Aesopus

át. Ezt ugyan a Nemzeti Szinhaz mutatta be, de nyilván nem játszotta olyan gyakran, mint azt az ifjú szerző szerette volna. Az előadáson csak Kassai Vidor Alkiasa kelt feltűnést. "E fiatal színészben - Írja a Fővárosi Lapok bírálója - határozott tehetség van, s ha nem engedi magát a karzat tapsai által félrevezettetni, egyike leend a Népszinház leghasználhatóbb tagjainak." Molnár György - talán az Aesopus sikerén felbuzdulva, bemutatja a műfaj előfutárját, Éjszaki Károly Cydoni almá

ját /1867- IX. 29./, melyet a Nemzeti Szinhaz visszautasított. Nem valami remekmű - bármennyire megrótták is a Nemzeti Szinházat az el nem fogadásért: meseszövése nehézkes, nyelve erőltetett, s még mesterségbeli tudásban sem éri el kortársait. Molnár szerint a budai Népszínházban sikert aratott. Ennek a sikernek tulajdonítja, hogy a Nemzeti Színház 1868. áprilisában műsorra tűzte; ott azonban csúfosan megbukott mint Molnár mondja - azért, mert az ottani rendezés messze mögötte maradt a budai bemutató színvonalának. Molnár 1867-68-1 szini évadjának műsorán az eredeti bemutatók uralkodnak. Nagyrészt irodalmi zsengék, de Molnárnak nincs módjában válogatni; az amúgy sem valami dús termést lefölözi a Nemzeti Szinhaz. A legnagyobb sikert Bérezik Árpád darabjával, A fertálymágnások

kal aratja 1867» október 6-án. Berczikkel Molnár már az első ciklus folyamán összeköttetésben állott, s a Népszínház kényszerű szünetében Győrött bemutatta egy darabját. A fertálymágnások volt a kiegyezés után az első mű, amely a politikai vígjátéknak, Eötvös Éljen az egyenlőségé

nek és Nagy Ignác Tisztújitás

ának hatása alatt állt, aktualitása és epizódalakjai : Böcsök uram, a bőbeszédű kortes és Kastang a mindent meg-