Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

Másodemeleti t ám Iázott zártszék 80 1er. Karzati állóhely 3o kr. A pesti t. c. közönség át és vissza szállítására társaskocsik állíttatnak fel: a Zrínyi kávéház előtt. Előadás után a népszínháznál. A szabadjegyek naponta! kiadása az ujabb rendszabály szerint végképpen megszűnte •tetetett . A darab énekszövege lo krajcárért a pénztárnál kapható." Egy új, Magyarországon nem látott műfajjal állunk itt szemben, melyet a francia "féerie

"-nek nevez és melynek költészetét és fővarázsát Théophile Gautier épp abban látja, hogy semmi sem megy benne az ész és valószerűség törvényei szerint, hanem olyan az egész, mint az álom. A második császárság Párizsának anyagi gazdagsága virágoztatta ki s egyik legtüneményesebb terméke a "Pied de mouton" "Schafhaxl" cimmel Bécs közönségét kápráztatta el. Az ördög pilulái

t aztán Molnár vitte Bécsbe. Az előadás még a fölcsigázott várakozást is felülmúlta. A sok látnivaló sovány és szabványos mesevázra van felaggatva. Seringuinos spanyol gyógyszerész leányát, Izabellát egy előkelő spanyol nemeshez, Don Sottinezhez akarja feleségül adni, de Izabella egy szegény fiatal francia festőbe, Albertbe szerelmes és megszökik vele. A felbőszült apa rendőrökkel üldözteti őket, de a bohóság istennője oltalmába veszi a fiatalokat és pilulái segítségével képtelennél képtelenebb helyzetekbe juttatja az üldözőket, mig a fiatalok egymáséi nem lesznek. Don Sottinez végül is Sárának, az 1111 éves vén boszorkánynak esküszik örök hűséget. Sára sürgeti a nászéjszakát, de Don Sottinez Albert együgyű fiatal szolgáját, Maglóire-t csempészi oda maga helyett. Ennek csókjától Sára megfiatalodik, s csak Don Sottinez marad pár nélkül. De a mese elsikkadt a látnivalók pazar tömegében. Toltak itt ördögfiak, világitószemü szörnyek, nagyfejű törpék,