Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

Korru a cigány és a halász leány elmen. Előadására már 1863 tavaszán készülődtek a Népszínházban, de aztán közbejött a párizsi út s a bemutatót elhalasztottak. Minthogy azonban Molnár Párizsból a grófnő nélkül tért vissza, mar nem nagyon buzgólkodott szlnrehozásán. De a grófnő becsvágya nem állott meg a drámairasná 1 : a szinpadra vágyott. Még mint Batthyány Arturné 1861. március 25-én egy jótókonycélu előadáson megjelent a Nemzeti Színház deszkáin és küzködve a kiejtés nehézségeivel, elszavalta Petőfi: Ha férfi vagy légy férfi kezdetű versét. De ki figyelt a kiejtésre, mikor Petőfi szavait hallotta a szépséges arisztokrata hölgy ajkáról? S ő megtévesztve a rangjának és hazafiságának szóló tetszéstől, tehetségének tulajdonította azt, s már 1862. novemberében elhatározta, hogy Molnár budai szinpadán - másutt nem is igen tehette volna - szinpadra lép. A megvalósítás azonban nehézségekbe ütközött. Batthyány Artúr gróf tiltakozott nevének meghurcoltatása ellen, s a Helytartótanács csak változtatott néven engedélyezte a fellépést. Ekkor vette fel a Budai Júlia nevet, melyet Budai Apraxin Júlia, sőt B. Apraxin Júlia alakban is használt, nem törődvén a Helytartótanács aggályaival, hogy ez a "B

M Batthyányt is jelenthet. Végre 1863• február 3-án rengeteg újságreklám után megjelent a budai Népszinház színpadán. A fellépés legalább is olyan nagy izgalomba hozta Pest-Budát, mint a nagy politikai események. A szinhaz zsúfolásig megtelt, még a környező utcákat is megszállta a közönség. Hire futott, hogy az arisztokraták fütyülni akarnak. A diákság viszont megfogadta, hogy aki fütyül, nem távozik élve a színházból. Végre megjelent a grófi honleány és virágeső fogadta mindenfelől. A műsort a Szigetvári vértanuk I. felvonása és két egyfelvonásos: A gyertyatartó Garagueltől és Fél az örömtől Girardintól alkották. Másodszor február 4—én lépett fel a két egyfelvonásos ban, harmadszor 7-én a Szigetvári vértanuk

ban