Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

Molnárral, s a Népszínházzal, azt egészen pontosan nem tudjuk. Mindenesetre kezdettől fogva a Népszinház buzgó látogatói közé tartozott. Az első hirádás népszinház! megjelenéséről 1861. október 26-án lelhető fel a napi sajtóban, mikor Kempelen Győző Ész, pénz, születés c. később eltiltott darabjának bemutatóján vett részt: "A szellem képviselői közt - Írja a Nefelejts - mintegy tettleges erősbitésére a darabban fejtegetett eszméknek, az arisztokráciának egy irodalmi névvel biró tagját, gróf Batthyány Arturnét is ott láttuk ülni egy zártszékben." 1862. március 29-én adták a budai Népszínházban Honfoglalók c. darabját. Eredetileg franciául irta és Egressy Gábor fordította le magyarra. Először a Nemzeti Színházban játszották, 1861. március 4—én, a főszerepet Egressy Gábor, a hősnőt Felekiné Munkácsy Flóra adta, a kiállítás pazar volt, a kritika hűvös, -a közönség előkelő, a ' fogadtatás lelkes. Hogyne, mikor egy idegen arisztokrata nő oly lelkes, hazafias és lángoló szavakkal izgatva az elnyomók ellen, a remény szavait hangoztatja. Meggyökerezni azonban irodalmi érték és színpadi ügyesség hiján nem tudott. Molnár műsorába nagyon illett a lelkes darab s csak használt neki, hogy Molnár megrövidítette, szinpadképessé tette. Itt is lelkesített s aztán lekerült a műsorról. A legnagyobb sikere 1862. április 11-én mint ingyenes népelőadásnak van; a kritikában azonban most is igen hűvös nyilatkozatokkal találkozunk: "Többrendbeli változtatás történt rajta - irja a Vasárnapi Újság - melynek alaphibáját nem tették jóvé. A sok dikciózást megsokallja az ember. Csak a jó igyekezet érdemel méltánylatot." Junius 25-én egy Fogság és szerelem c. zavaros bonyodalmu vígjátéka jelenik meg a budai színen, de a színészek nem tartják érdemesnek megtanulni szerepeiket. Önvád térit c. társadalmi drámáját 1863» április 25-án a budai Népszinház javára játsszák, de tökéletesen megbukik. A SZÍVÓS írónő most új műfajjal, a népszínművel próbálkozik