Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

a politikai nyomás enyhülésekor az ifjúság akarja onnan eltávolítani a kétfejű sast, és ebben csak Mecséry rendőrminiszter ihtézkedésérs akadályozzák meg. A főúri osztály bekapcsolódása a színház életébe a közönség összetételében nagy változásokat okozott. A páholyokat arisztokraták foglalták el. A Nemzeti Kaszinó is nagyobb helyet kapott. Eddigi páholya helyett az újonnan épült erkély felét foglalta el. A szervezeti változás s a közönség ilyennemű bővülése természetesen nem maradhatott hatástalanul a műsorra sem. Anyagi előnyöket mindenesetre biztosított a Nemzeti Színház— nak, de ártalmára is volt; egyfelől népszerűtlenné tette, másfelől elvonta tulajdonképpeni hivatásától, attól, hogy az egész nemzeté legyen. A lojális és konzervatív Nemzeti Színházzal szemben a második pestbudai magyar szinhaz az ellenzéki és forradalmi szerepet vállalta. « 2. A fővárosi magyar szinészet kezdettől fogva az egész magyar közönséget tartotta szem előtt. Ezt anyagi szükségből tette, mert a pesti és budai magyar lakosság kis száma folytán csak úgy tarthatta fenn magát, ha az egész magyar lakosságot szinházi közönséggé tudja tenni. De egy külső körülmény is kényszeritette arra, hogy a szélesebb néprétegek felé forduljon. A pesti belváros egyetlen játszóhelyét a német színészek tartották megszállva: 1812-ig a Rondellát, azóta a nagy pesti német szinházat. Ezekben a magyar színészek csak vendégként és átmenetileg fordulhattak meg. Ha állandóbban akartak megtelepedni, más játszóhely után kellett nézniök. Ezek a játszóhelyek már anyagi eszközeik elégtelensége folytán is a külvárosokban voltak, de azért is, mert a magyar lakosság nagyobb része a külvárosokban lakott. Az első, 1792 és 1796 közt Pesten és Budán játszó