Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

színtársulat még a Rondellában, a németekkel felváltva játszik. A "vitézi játékok" mellett már ez is nagy mértékben a virágzó bécsi népszlnpadok termékei felé fordul, s ennek a műfajnak köszönheti legnagyobb bevételeit. A pesti német színház is mindinkább a bécsi népszinpadok igézetében áll. Bécsben az udvari színházak merevsége hivta életre a népszinpadok páratlan virágzását. Bécs egyik külvárosában, Meidlingben valóságos szlnészvásár volt, ahol szerződést kereső színészeket fel lehetett fogadni. Innen nevezték még Molnár György budai Népszínházában is "meidlinginek" azt a pár krajcáros napi összeget, amelyet a színészek kaptak, mikor Molnár György gázsijukat nem tudta fizetni. A bécsi színpadok külön műfajt termeltek ki, a külvárosi bohózatot, a "Lokalstück"-öt. Ez a maga képére és hasonlatosságára formált minden divatos műfajt: lovagi és katonadrámát, polgári érzékeny játékot és heroikus operát egyaránt. Gyökereit egyfelől a jezsuita dráma pompázatos szini készületeinek talajába, másfelől az osztrák vásári játékok földjébe bocsátva megalkotta azt a műfajt, melynek egyetlen ma is igazán élő terméke a Mozart zenéjének varázsával halhatatlanná tett Varázsfuvola

. Ez a műfaj, melyet a német irodalom sokáig alrendünek bélyegzett, s mely elől a bécsi udvari színház, a Burgtheater kapuit bezárta, diadalmas külföldi útra indult. Színpadból született, könnyen játszható volt, állandó komikus figurájával, a Hanswursttal és annak származékaival nevetést keltett mindenfelé, noha ez gyakran élt a "ridendo dicere verum" szabadságával, s nem kiméite a kiváltságos társadalmi osztályok ferdeségeit sem. Zenés kupiéi mindenfelé szárnyrakeltek, s a népszerű "Gesamtkunstwerk" nagyon hamar háttérbe szorított minden más műfajt a budai és pesti német színpadokon. Ettől a műfajtól az első magyar színtársulat sem zárkózhatott el, sőt kapvakapott rajta, mert talán egyetlen más drámai fajta sem nyújtott annyi alkalmat honosításra,