Peterdi Nagy László szerk.: Kortársunk a mai színpadon - Az 1984. december 4-5-én tartott maygar-szovjet elméleti konferencia anyaga (MSZI, Budapest, 1985)
Király Istvánné: A szovjet dráma Magyarországon 1945-től napjainkig
luit, szinte kilátástalan a modern világban. Mindenekelőtt azt, hogy értelmetlenné válik az egyén élete, ha nincsen célja, nincsenek eszményei. A svábbogár-motivum igen hangsúlyos az előadásban. Mindegyik szereplő szeretne kitörni helyzetéből, szeretné visszanyerni emberi móltóságát, de a lét kegyetlensége ezt lehetetlenné teszi. Már rég nem ellenforradalmárok ők, csupán mindenhonnan kitaszított, mindenütt lenézett, hontalan, hazátlan emberek. A jövő nélküli embert sajnáljuk meg bennük. Talán túl sokat foglalkoztam az orosz és szovjet klasszikus müvek előadásaival, de általuk jobban és hitelesebben lehetett érzékeltetni a befogadói atmoszférát, mint a mai darabok fogadtatásával, ahol egy bizonyos befogadói szinkron figyelhető meg. Az elmúlt öt évben 45 mai szovjet mü került bemutatásra 53 előadásban. Ez átlagban 10 új bemutatót jelent, és ez nem kevés. Kevés viszont köztük az igazán nagy siker. A drámairodalom, sajnos, nem fejezi ki kellőképpen az új embert, annak új pszichológiáját, viselkedését. De még amikor ráérez is ezekre az új vonásokra, képtelenek vagyunk hatásosan feltárni őket. Ezt Tovsztonogov irta több mint tiz éve, de megállapítása ma is aktuális. A színházak a megfelelő drámák hiányában az adaptációhoz, a regényátdolgozáshoz nyúlnak. Az adaptációk problémájáról azok hivatott mestere, számos epikus mü sikerre vivője, a kiváló Kazimir Károly fog részletesen szólni. A magam részéről most csak annyit kivánok megjegyezni, hogy egy töprengő, problémaérzékeny, a személyiség létkérdései iránt érdeklődő szinházi közvélemény érthető okokból vonzódik az olyan emberi-erkölcsi problémákat tárgyaló szépirodalmi alkotásokhoz, mint például Cs. Ajtmetov Az évszázadnál hosszabb ez a nap /egyébként nálunk Ajtmatov majd minden müvét sikerrel alkalmazták színpadra/, V. Raszputyin Élj és emlékezz! /amiből nsgy sikerű magyar rock-opera is született/, V. Katajev A Werthert már megirták , J. kross Mennykő , J. Trifonov Csere cimü müvei. S nem véletlenül hatott nálunk is olyan mélyen a - Tovsztonogovék által is bemutatott - Tolsztoj-adaptáció, az Egy ló története .
