Peterdi Nagy László szerk.: Kortársunk a mai színpadon - Az 1984. december 4-5-én tartott maygar-szovjet elméleti konferencia anyaga (MSZI, Budapest, 1985)
Király Istvánné: A szovjet dráma Magyarországon 1945-től napjainkig
talanná vált. A Manó és a társaság többi tagjának szembeállításában a fiatalabb nemzedék életszemlélete fejeződött ki f éppúgy, mint Gothár Péter nagy hatású A revizor-rendezésében vagy Paál István Ványa bácsij ának újszerű felfogásában. A polifon értelmezéshez az is hozzátartozik, hog?' - a záró happy endet mintegy hatástalanítva - elég az erdő. Eldöntetlen marad a kérdés, hogy hü tud-e maradni a Manó önmagához, autonóm ember marad-e, vagy őt is magához húzza-e a "vidék". Mint arról Tovsztonogov új előadása tanúskodik: bizony magához húzza. A személyiség és az etika kérdéseinek előtérbe kerülése tette népszerűvé a szovjet drámairodalom klasszikusai közül Bulgakovot is, aki Csehov mellett - a maga 12 bemutatójával a másik ranglistavezető. Az Őfelsége komédiása vigszinházi előadása Marton László rendezésében vagy a kaposvári Bib őrsziget /Babarczy László munkája/ a személyi kultusz, a bürokratikus, a csinovnyiki magatartás éles kritikája - a szocialista értékek jegyében. Mindkét előadás a személyiség autonómiájáért, az emberi nagykorúságért emelt szót. Ez a jó értelemben vett kritikai-morális attitűd volt jellemző A Mester és Margarita két adaptációjára is: a -^azimirElbert-félére a budapesti Thália Színházban és az AscherBabarczy-félére Kaposvárott. Kazimir előadását sajnos nem volt módomban megtekinteni, igy csak a kritikák értékelésére hagyatkozhatom. Eszerint az értelmiségi lét problémái álltak a középpontban, s a rendezés a regény sokrétű mondandójából azt emelte ki, hogy a gyávaság a legnagyobb intellektuális bűn. A kaposvári feldolgozásban - amely megérdemelten megkapta a kritikusok szinte minden diját, - szintén egy kritikai jellegű kérdés állt előtérben: "Vajon belsőleg megváltoztak-e az emberek?" Nagy művészi erővel éreztette az előadás azt, menynyire védtelen, kiszolgáltatott a képmutatók között a szépség, a jóság, az igazmondás. A személyiség, az egyéni élet problémaköre áll a legújabb nagy sikerű Bulgakov-előadás, a Székely Gábor kitűnő rendezésében bemutatott Menekülés középpontjában is. Félelmetes erővel sugallja a dráma a személyiség bonyo-
