Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

II. A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit várnak az előadásoktól)

hogy mennyire értenek (vagy nem értenek) egyet az általunk fel sorolt -I az előadásra* a darabra és a .közönségre vonatkozó - állításokkal, (A skálán "5" jelentette a teljes egyetjórtést és "1* a teljes elutasítást.) Az állításoknak a többi állítástól független besorolása lehetővé teszi, hogy az attitűdöket önállóan értelmezzük, az összehasonlításnál viszont halmozódással (átfedéssel) kell számolnunk. Eltér a két kérdés abban is, hogy más fogalmakkal operáltunk, s az állitások egy részénél a válaszokból csak indirekt módon lehet következtetni a válaszadók saját szükségleteire (viszont kevésbé voltak érdekeltek abban, hogy torzítsanak), a műveltségi indítékról mondottakat azonban országos vizsgálatunk is alátámasztja. A válaszadók 70 %-a többé-kevésbé (ebből 53 % teljesen) egyetért azzal, hogy "az a jó színház, amely nevelni akarja az embereket", s csupán 20 % azonosul az ellenkező értelmű állítással ("a színháznak nem az a feladata, hogy az embereket nevelje")• Kérdés, mit értenek a fiatalok a művé szet nevelő funkcióján? .Az egyéb állításokra adott válaszokból kitűnik, hogy túlnyomó részük nem valamiféle szájbarágásra gondol (csupán 31 % ért többé-kevésbé egyet azzal, hogy "eszmeileg vitatható darabokat ne mutassanak be a színházak"), de még a drámairodalmat ismerőknek is talán fele gondol arra, hogy a művészet "mint olyan" nevel. A témát, amely a drámairodalomban nagyobb szerepet játszik, mint a képzőművészetben vagy a zenében, a válaszadók kisebb hányada helyezi a formai-művészi kidolgozás elé (26 % ért egyet azzal, hogy "nem baj, ha a darab formailag nem tökéletes, csak fontos kérdésekkel foglalkozzon", s 49 % azonosul azzal az állítással, hogy "hiába fontos a téma, ha a darab művészi kidolgozása tökéletlen"). Adataink szerint a fiatalok nagyobb része elvárja, hogy a szinház megdöbbentsen, felrázzon (a válaszadók