Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Szigligeti Struensee-ja
Bégéinek nemesebbik részét, míg a gonoszabb fajtát SchackRatlöw báró /alakjában/ adja,ahogyan ez expozíció perspektíváját összes személyeivel, kezdő körülményeivel megfesti i azt e cikkben találta meg. Két német társától különösen abban tér el, hogy biztos szeme a nagyszerű' tárgyban azonnal meglátja, hogy hősét ügy emeli fel, ha a legalsó lépcsőről viszi fel tragikai magaslatra, s így bukása is sokkal megrendítőbb hatást kelt. 6 tehát elülről kezdi történetét,nem ágy, mint Laube és Beer, kik közvetlen a katasztrófa előtt indítják meg a cselekvényüket. Szigligetinél a szerény orvos és a már kevésbé szerény felolvasó lép elénk, ki Brandt barátjával /kiben a szép, nemes barátságot festi, mint Rákóczijában Rákóczi és Lehmann között/ x megbuktatja az udvari pártot, hogy nagyratörő terveit véghezvihesse. Ott kezdi, ahol Struensee: VII.Krisztián király fiának életét menti meg, így jut be az udvarhoz és tesz szert hatalomra. Brieux Bölcső-jenek befejezését látjuk itt harminc évvel megelőzve /mely darab Gárdonyinak is eszmét adott a Bor lezáráshoz/. Voltakép a történelemben is így volt ez. De mást akart a végzet. Struensee és a királyné egymásba szeretnek. Igen finom vonás azonban Szigligetinél, hogy a szerelmesek nem mindjárt, csak a második felvonásban árulják el egymásnak szerelmüket. Szigligeti helyesen fogja fel hősét. A történelem szerint az államférfiát a királyné iránti szerelme buktatja meg. Nála tehát a szerelem, mi a fő, a többi államügy csak mint a katasztrófát előidéző szerepel ott, ahol kell. Éppen ezért Szigligeti darabja átlátszóbb, mint Laubeé, mely igen szövevényes, de a hős szinte belefúl a szövevénybe. Egységesebb, mint Beeré, kinél a hős a második felvonástól kezdve eltux A II. Rákóczi Eerenc fogsága c. Szigligeti-darabról beszél. Bem. a Nemzeti Színházban IB48. nov. 4-. ^Gárdonyi Géza: A bor c. színmüvét 1901.márc.29-én mutatta be a Nemzeti Színház.