Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Szigligeti Struensee-ja

veszik. Aki ismerős a német jellemmel, életben és irodalomban meggyőződhetett arról, hogy az ideális -jellemeknek is vannak menthetetlen gyengéi, miket vagy maga az illető alak, vagy az író szépít, oly célzatból, hogy a kérdéses jellemet tartsuk ideálisnak. Leicester /Stuart Mária/, a herceg /Galotti Emilia/, sőt Clavigo is, részben, egyes helyeken jellemtelenek, s a költő mégis ideális alakoknak fogja fel őket.

1 Térjünk vissza Laubehoz. Jön a pap. Ekkor végre megemberli magát Struensee, hisz a királyné ájuldozik. De az esküvőt egy zendülés megakadályozza. A történetileg is hülye király, kinek baját szerző főfájásra redukálja, félgyanúval zárja le a III.felvonást. A negyedikben Struensee ellenei Gallen grófnővel szövetkeznek a kegyenc megbuktatására. Ráveszik a grófnőt, hogy fogadja el a légyottot, melyre Struensee kérte. Már a gondolat, hogy Struensee ily előzmények után még találkozni akar a grófnővel, oly gavallértalan valami, mire pl. a Laube által különben annyira méltatott francia géniusz írója nem gondolhatna. De a német regény- és drámairodalomban ily férfi at lanságok mindennaposak. Valakit megbántani s jóvátevés helyett magyarázgatni! Ugyan miről is beszélgethetnének. Azt nem mondhatja Struensee, hogy szereti a grófnőt. Nem, beszél neki idealizmusról, lemondásról. Szóval! a német irodalomban tapasztalt módon "ódzkodik'*. A grófnő meghatódik. Oh, mondja, ö az, akinek gondoltam. Struensee le akar mondani népboldogító eszméiről, da nem miniszteri tárcájáról. Miről mond le, ha tárcájáról, a z

Rakodczay megállapítása helytálló. A német írók, magyar szemmel nézve, szervilis magatartásának azonban természetesen társadalmi okai vannak: a fejedelemségekre oszló Németországban, ahol minden hercegecske élet és halál ura volt a maga területén, még a nemesség is jobban ki volt szolgáltatva helyi zsarnokának, mint Középeurópa egyéb országaiban, a polgárság és a jobbágyok helyzetéről nem is beszélve.