Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Szigligeti Struensee-ja

melyekben a legcsekélyebb érzékenykedés jelentkezik. Vígjáték pedig nem derítette föl a szerencsétlen hölgyet, ki még Holberg bohózataira

2 is jéghideg maradt. /Meyer: Schröder»s Leben. 1819. 210.1./ Struensee tragikuma a szabadság, műveltség küszöbén oly kegyetlen, oly titokzatos, akár a római Caesarok vad korában. Szédítő emelkedés, gondatlan elbízottság, félelmetes bukás. Mindebből Laube-nál édes-kevés van meg. Távolról sem annyi, mint ma is szép tragédiájában, Essex grófban. Nála Struensee megbuktatására Rantzau, Guidb

erg, Koller szövetkeznek. A királynét sétalovaglás közepette csúfsággal illeti a nép és Struensee-val való viszonyára célozgat. Az utóbbi engesztelni akarja a királynét. Szerelmi jelenet. Struensee letérdel. E percben lép be Gallen grófnő, aki Struenseet szereti. A királyné úgy vágja ki magát, hogy azt mondja, mikép Struensee tőle e grófnő kezét kérte meg. E meglepő fordulat egészen Scribe-nek Egy pohár víz című vígjátékára emlékeztet, melyben Bolingbroke ugy menti meg Masham-ot, kit kedvesével, Abigaillel együtt találnak, hogy Masham-ot Abigail titkos férjének mondja.

23

" Gallen grófnő örül, noha, mivel a nő rendesen emberisme— rőbb a férfinál, csudáljuk, hogy a helyzetet nem ismerte föl. A király elrendeli, hogy Struensee a grófnővel tüstént keljen össze. Struensee elég gyáva és nem szól. Pedig most már nem lehet szó arról, hogy, mint előbb, mikor a grófnő őt a királynéval együtt érte, hogy ezt kíméli. Most már brutalitás a grófnő iránti gyáva hallgatása. Le német irók, még a legnagyobbak is, képesek ily gyáva jellemek rajzolására. Nem túlzás ez részünkről! Más nemzetek, a franciákkal élükön, a gazt egyszerűen gaznak 2 Holberg, Ludwig /1684-1754/ dán vigjátékiró. Műveit, német közvetítéssel,a magyar színházak is ismerték és játszották o ^Seribe, Eugón: Egy pohár víz c., még ma is elő-előadott vígjátékát a pesti Nemzeti Színház 1841. máj. 10-én mutatta be.