Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Mimografial tanulmányok - III. Szerdahelyi és Halmi
mutatott! mert Szerdahelyiből ez a melegség hiányzott. Hamis pátoszba ugyan nem esett, szentimentális sem volt, de érzelme könnyű, nem annyira sirós, mint inkább pityergős* Megszólalt Halmi tehetségének egyik főmotívuma: a kedély naiv ellágyulása, mellyel a könnyelmű fickók sivár jellemének /Leopold, Gaétan/ kik az elhatározó percben megjavulnak, oly kedves és váratlan fordulatot tud adni. 2 " Hátra volt még az, hogy tehetségének főmotívuma s a szellemes hangsúlyozás nyilatkozhassak. Ez is megtörtént Mazilier Hectorban /47. cikk/, Septmonts hercegben /Idegen nő/, Zátonyiban /Proletárok/ stb.** S két motívum az, melyek által Halmi könnyüvérü', sokszor vétkes alakjai majdnem szeretetreméltók és Igazoltak lesznek. E két vonásban van az általa alapított szakma faj-jellege kifejezve. E szakma tehát az Ő eredetije és eltérő Szerdahelyiétől, kit nem pótol. Csak egyben rokon nagy elődével, abban ti. hogy, mint Szerdahelyi, az egyszerű társalgásban képes kiemelni, magyarázni az író célzatait s francia és egyes magyar Írók szellemes dialógjaiból vezércikkeket tud szavalni. Már most, ha Halmi egyenrangúságát Szerdahelyivel elismerjük, nem érdektelen annak vizsgálata, minő rangot foglalnak el a színi világban, nevezetesen színészetünk legnagyobb alkotóival viszonyítva. A felelet erre az, hogy sem az egyik, sem a másik az alkotás legfőbb fokára nem emelkedett. Fényes tulajdonaikat mindketten - képzelemmel bár - de könnyedébb szerepekben érvényesítik 9 melyeket inkább magukhoz illesztettek î holott ez klasszikái feladatoknál nem elégséges. Ott a színész Leopold: A Pourchambault-családi Ld. a 75» oldalon lévő jegyzetet. Valószínűleg Gaston állt a kéziratban* /Pallieron, E«s Ahol mulatnak. Bem. 1862. jan. 27*/ "Belot, A.s A 47* cikke Ford.j RoS. Bem. a Nemzeti Színházban, 1878. máj. 24. - Dumas fils: Az idegen nő. Ford. Feleki József. Ram. 1876. nov. 15. - Csiky Gergely: Proletárok o Bem, 1880. jan. 23.
