Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Mimografial tanulmányok - III. Szerdahelyi és Halmi
teljes illeszkedése elkerülhetetlen - ami még több képzelmet és teljes önmegtagadást igényel. A vígjáték és középfajú drámák alakjai arra neu is elégségesek. B két kitűnőségünk a maga alanyi formáit fejlesztette - ez elég a reális életet tükröző modem darabokban. Mlndakettő az életben is azon formákkal mozgott és beszélt - illetőleg mozog és beszél, mint a színpadon,mert hogy csakugyan csakis egyéni tulajdonalkat képezték ki, tapasztalhatja, ki hozzájuk hasonló színésszel érintkezik. As így fejlődött művész a kö seiet ben is ugyanolyan eleganciával imponál s ugyanúgy ragad el humorával, szeretetreméltóságával; ő maga sem veszi észre, hogy másokkal társalgás közben ia gyakorolja színpadi formáit, - és megfigyeléseit azok kiegészítésére használja legfeljebb. A nagy jellemszinész Egressy is elárulta méltóságos, sőt feszes magatartásával, hogy hősöket, diplomatákat ábrázol a színpadon, de pl. Lear haragját, fájdalmát nem vihette át az életbe és nem is találta meg ott másban sem. Egy-egy káromkodást, kitörést elleshetett az életből, de mindössze is csak ennyiti Lear jambusos, virágos átkait a képzelemnek kell kiegészíteni s mire ez megtörtént, abban a Learben senki sem ismert a méltóságos, feszes úrra, kivel az utcán kezet szorított.- Kinek juttatná essébe Rossi derült arca. a zord Othellót, a búsongó Hamletet? Az ily jellemszinész csak az életben alany, színpadon tárgy; ott reális, itt ideális egyén. E tárgyilagosság felé Szerdahelyi törekedett Jagoban, Tartuffe-ben, Gringoire-ban; nagy töredékeket adott is - de az önmegtagadó munkát,hogy nem önmaguktól felmerülő tehetségeit is kifejlessze, a halál meggátolta. Kissé későn is fogott e munkába. 2 x Egyike a tanulmány téves megállapításainak. Mercutio,Lear bolondja, Casca hires szerepei voltak Szerdahelyinek már a húszas éveiben, nem is említve az Ármány és szerelem Kalb-ját, Moréto Donna Diane-jának Polillá-ját és a Tévedések vígjátékának egyik ikerpárját. A halálára írt költeményekben is Meroutiót siratta a költő.
