Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Scala Színház (1919-1921)

Scala Színház meglátszik, mennyire nem tekintették „ligeti nivó"-nak előadásaikat. „Néhány nap múlva új színház nyitja meg kapuit a Városligetben. Minden jel, készülődés, program, amelynek jegyében az új színház megnyílik, arra vall, hogy a Scala Színház fontos szerepet fog betölteni a főváros színházi kultúrájában. 1500 néző befogadására alkalmas, modernül megkonstruált színpada nagyság és felszerelés tekintetében felveheti a versenyt a főváros legelső színpadjaival. Megnyitó előadásuk Offenbach Szép Heléna című operettje, amelyet Bródy István rendez, Péchy Erzsi, Balog Böske, Gyárfás, Székelyhidy, Galetta, Gyöngyi Izsó főszereplésével, Karinthy Frigyes fordításában; a díszleteket Kálmán Lajos tervezi, 40 tagú énekkar, 36 tagú balettkar áll még rendelkezésükre." - írja a Színházi Élet 1920. 19. száma. „Május 15-től kezdve Offenbach örökszép operettjében, a Szép Helénában lesz alkalma gyönyörködni a budapesti közönségnek. Evvel a darabbal kezdi el működését a Scala Színház. A nagy tehetségű Wertheimer Elemér és Bródy István igazgatók neve bizonyossá teszi, hogy ez az új színház nem mindennapos vállalkozás, többet jelent annál, hogy eggyel megszaporodott a szórakozóhelyek száma, mert magasabb értéket, művészi élvezetet kíván nyújtani. Erre mutat az az áldozatkészség, amellyel Offenbach remekművét színre hozzák. Egész vagyont emésztettek fel a díszletek, melyeket Kálmán Lajos tervezett Reinhardt szerint. A rendezés Bródy István dicséretes műve. Vendégszereplői színháznak lehet nevezni a Scalát, mert minden szerepre külön a legmegfelelőbb szereplőt választották, aki csak erre az egy alakításra van szerződtetve. Az 1500 néző befogadására épült színház a Szép Heléna után - ha ugyan az előrelátható siker megengedi egy híres amerikai operettet szándé-kozik bemutatni a nyári szezonban." (Ország 123