Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)
Scala Színház (1919-1921)
Scala Színház Világ, 1920. május 16.) „Megtörtént, amiről már hetek óta beszéltek Budapest színházi köreiben: bemutatták A kislányt és az új magyar operett immár javában folytatja nagy sikerrel megkezdett diadalmasnak ígérkező pályafutását. Kislányok azelőtt is szerepeltek már a színpadon. Nem is olyan régen még Három a kislány volt divatban, most azután itt van ez az egy. De míg a Három a kislánynak csak egy szerzője volt, ennek A kislánynak három van: Szomory Emil, Harsányi Zsolt és Stephanides Károly. Kipróbált, régi, kitűnő színházi ember mind a három, nem is csoda, hogy ha egyszer összefogtak, ebből valami egészen elsőrangú sülhet ki. A kitűnő érzékű színpadi író a végletekig leegyszerűsítve játszatja el a kedves, hangulatos mesét és előkelően figyelmes társszerzői gesztussal pompás alkalmakat nyújt a versírónak és a zeneszerzőnek képességeik érvényesítésére. Mondanunk sem kell, hogy mind a ketten bőven él-nek ezekkel az alkalmakkal. A kislány bemutatója utáni bankett - stílusosan - Az Újság szerkesztőségi helyiségeiben volt, ahol a szerkesztőség s A kislány minden szereplője megjelent, s bár vasárnap volt, de azért megszerkesztették Az Újság különszámát, amely betűiben, beosztásában tökéletes mása volt az igazinak, csak valamivel kisebb és minden sora A kislányról szólt. A lapot Pünkösti Andor szer-kesztette..." (Színházi Élet, 1920. 14. sz. 6. p.) Izgalmakkal telített művészet a színház művészete. Még hétköznapjaiban is. Még izgalmasabb a színházalapítás. Nagy remények és váratlan akadályok korszaka. És a sikert sem egyetlen év mércéjével mérik. A város peremén alapított színházaknak jól és pontosan kellett meghatározni a célt s ehhez jól és pontosan elemezni az adottságokat, lehetőségeket. Meggyorsítani az elmaradott rétegek kulturális felemelkedését, megszüntetni a közönség kívánságai és a fennálló rendszer hibái között fennálló ellentmondást, érzelmileg meggyőzőnek lenni. A Józsefvárosi Színháznak van történelme és jellegzetes vonásai. A muzsika és a zenés előadások alapvető jellemvonás lett, hiszen ez a közönség szinte sohasem, vagy csak nagy ritkán jutott el színházba. Erdélyi Mihály színháza, az Erzsébetvárosi Színház állandóságot hozott az addigi bizonytalanság helyébe, tudatosan vállalt feladatát - hogy egy adott városrész kulturális életének szerves része legyen hűségesen és sajátos eszközökkel igyekezett teljesíteni. A volt Aréna út és István út sarkán állott hosszú időn át a környék legnépszerűbb szórakozóhelye: a Vá124 SCALA-SZINHÁZ VARIETÉ-SZÍNHÁZ vmn-ü/iil *»«. ».*. .^»wwjíjnaríjrt iBSKttcÄ A. főváros legolcsóbb színháza! HelyáraKs 5-35.000 ASK 4<iíi(II P\«KI nr l t U(i Vf.l *.A* l'Yt Ma «£* tnlnden es te '|»9 ürukiu BUDAPEST lEOJOBB VARIETÉ MŰSORA MISS SHEBA 1 T HJ|,J yA.NKJ£s | [HANSI MERKEL| DELA LiPINSZKAJA | VIRÁ6H JENŐ | | 3 MICHAJLOVrrS 3 Síi SOMOGYI ADRIEltflWE mmu rt tm I MBBqi mnkK <• Ujck 11 i MMMat m ti t f. tr. mom UM POLITIKAI KETTŐS | HORVÁTH DUETTj jPQL. 21 M) VÍMjhX! Hr.M»»t'«e«Mbef» >.'i I !Äsü ~t'.i.C AL'ASOr.' sLailií röwuaüwfc« '1 .. ÍM».!- imndufl MtiiMMai
