dr. Kerényi Ferenc: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1886-1949 (Thália Könyvek 24., Budapest, 1990)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Folytatva az államigazgatási források vizsgálatát az ún. második korszak 1954 szeptemberétől, a második tanácstörvény életbe lépésétől a repertórium záró időpontjáig tart. Persze ennek a 8 éves szakasznak is egyenetlen a fejlődése, de ekkor már egyértelműen megmutatkoztak az államigazgatás pozitív vonásai is. Az eltelt pár év alatt ui. lassan kezdett kialakulni az az igazgatási szakgárda, amelynek hivatali működése már szakszerűséget is képviselt, mert addigra szinte az egész tanácsi apparátus kicserélődött. Az ún. X. törvény visszaadta a városnak tradicionális igazgatási jogait is, azaz megyei jogú város lett. Ez elsősorban a városi közigazgatás hatékonyságát segítette azzal, hogy a döntésmechanizmusban eggyel kevesebb áttételt kellett figyelembe venni (Baranya Megyei Tanács). De komoly változásokat hozott az igazgatási kerületek kialakítása is. Az így létrehozott három kerület közül a belvárost is magába foglaló második kerülethez tartozott a városi színjátszás ügyeinek intézése is. Az ésszerű változtatások új lendületet adtak a tanácsapparátus munkájának. A tanácsülési és vb. testületi üléseken ettől kezdve pontosan, egymástól elkülönítve és sorszámmal ellátva tüntették fel a tárgysorozati pontokat, és a határozatok jelölését is egyértelművé tették. Az ülésjegyzőkönyveket átvizsgálva az is egyértelművé vált, hogy a vezető testületek tagjainak kijelölték a feladatait, illetve bizonyos szakterületek ügyeit referensek intézték, vagy felügyelték. így az üléseken egyre eredményesebb érdemi munka alakulhatott ki. Természetesen az ideológiai befolyás megmaradt, de már nem avatkoztak közbe olyan direkt módon, mint az tapasztalható volt az első terminusban. Ugyan 1957-ben ismét elkezdték az 50-es évek elejének módszerét, az ún. racionalizálásokat, de a megkezdett igazgatási reformokat már nem lehetett, és 1959-től már nem is volt cél akadályozni, vagy leállítani. A Népművelési, majd (1957 tavaszától) Művelődési osztályon keletkezett iratok típusa és forrásértéke is döntő mértékben megváltozott. Egyre több olyan dokumentum keletkezett, mely a színház valós problémáival foglalkozott és természetesen a PNSZ művészeti kérdéseivel. (Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert pld. a PNSZ két volt színigazgatójának, Kormos Lajosnak és Majercsik Rezsőnek a nevét meg sem említik az ekkor keletkezett tanácsi ügyiratok.) Fontos adatokat lehet így megtudni az újonnan átadott Pécsi Szabadtéri Színpad rendezvényeiről és a művészi munka színvonalát emelő Kamaraszínházról. A PNSZ kultúrmisszióját tükröző tájszínházi 22