dr. Kerényi Ferenc: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1886-1949 (Thália Könyvek 24., Budapest, 1990)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

rögzíthette. Mellékleteket (előterjesztések, beszámoló-tervezetek, költségvetés-előirányzatok stb.) nem csatoltak a jegyzőkönyvekhez. A színház ügyeivel a vb. testülete eleinte nem foglalkozott érdemben. Bár a testület elé kerültek a sarkalatosabb ügyek, ki is alakult valamiféle vita az adott esettel kapcsolatban, de a színügy ekkor még a v.b. látókörén kívül volt. Meghallgatták az illetékes osztályvezető, vagy állandó bizottsági elnök, vagy nagy ritkán a színház képviselőjének beszámolóját, de ezzel a dolog úgyszólván elintézést is nyert. A kultúra ekkor eszköz csak és nem pedig cél. Érthető okokból főleg gazdasági és politikai feladatok megoldásával foglalkozott a testület. A színház belső, szervezeti életével ritkán foglalkoztak, akkor is csak határozati szinten és a döntés meghozatalát tárgyalás, vagy érdemi vita nem előzte meg. A népművelési állandó bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvek, ellentétben az előző két testületi anyaggal nem alkottak külön sorozatot, hanem az osztály ügyiratai közé sorolták be őket. A kevés számban megmaradt dokumentumból nem derülhet ki egyértelműen, hogy üléseiket milyen rendszerességgel tartották. A Népművelési Állandó Bizottság azonban nemcsak a városi színjátszás ügyes-bajos dolgaiban volt hivatva állást foglalni. A város olyan közművelődési-kulturális területei tartoztak még a hatókörébe, mint: - Közgyűjtemények (könyvtár-múzeum-levéltár) - Kultúrházak-művelődési otthonok, klubok - Közművelődési szervezetek, amatőrszínjátszók, báb- és tánccsoportok. - Aktuális kulturális rendezvények, fesztiválok, konferenciák, kiállítások, publikus kiadványok feletti gyámkodás, stb. Tehát a bizottság számára a színjátszás csak egy volt a többi fontos kérdés között. A jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy a bizottság érdemi döntéseket nem hozhatott, ellentétben az 1945 előtt létező hasonló szervezetekkel, pld. a színügyi bizottsággal. Az aktuális problémakört megvitatták, aztán megoldási javaslataikat felterjesztették a Népművelési osztályhoz. Semmiféle nézetkülönbség, vagy valamiféle konfrontáció nem tapasztalható működésükben. Üléseiken ugyanaz a terminológia használatos, mint a vb. testületi ülésein. A városi színjátszással kapcsolatban általában a közönségszervezésre, és a különböző fesztiválok megrendezésére szűkült le a hatáskörük. Viszont élénkebb szerepet vállaltak az amatőr színjátszásnál. Általában végrehajtották a városi tanács által megszabott feladatokat. 21