Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon (OSZM, Budapest, 1992)

BEVEZETŐ - 1. A főúri színjátszásban és a német vándorszínészet műso-rán 1707-1793 között - 2. Az első hivatásos magyar színtársulat műsorán

nek. A cikk a korabeli drámaírók közül Goldoni, Metastasio, továbbá Lessing, Weiss, Schröder, Kotzebue nevét említi, mint akiknek müvei már „Nemzeti Nyelvünkön" is olvashatók. A fejtegetésből kitűnik, hogy ezeket a szerzőket al­kalmasnak tartották arra, hogy a színház nevelő funkcióját teljesítsék, egyben a felvilágosult humanizmussal párosult hazafias érzést felébresszék. A cikkíró a közönség oldaláról is mérlegeli a színházi élmény hatását, és megállapítja, hogy a néző örömmel keresi fel a színházat, „értelme kész a bölcs és hasznos gondolatok befogadására, szíve nyitott a jó és nemes indulatok átélésére, a látottak-halottak megtartására." 1 5 A fenti cikk megjelenését követően másutt Goldoni munkásságát méltató írás is megjelent. 1 6 A cikkíró arról tudósított, hogy Goldoni az ügyvédi pá­lyát elhagyva vált sikeres és termékeny színpadi szerzővé, akinek munkái (víg-, szomorú- és énekesjátékok) „36 szakaszokban jöttek ki [...] Velentzében [...]" A cikk arról is tudósított, hogy a Párizsban élő idős komédiaíró érdekében a fran­cia Nemzeti Gyűlésben egy Chénier nevű deputátus szólalt fel, kérve, hogy a 86 éves Goldoni részére visszamenőleg folyósítsák a korábban megvont nyugdíját. Goldoni neve már az első hivatásos magyar színtársulat működésének kez­detekor szélesebb körben ismert volt, ami elősegíthette színműveinek színpadi megismertetését. Ha az első társulat műsorán szereplő Goldoni-darabokat szemügyre vesszük, megállapíthatjuk, hogy azok ízlés szempontjából jól illeszkedtek a korabeli álta­lános színházi repertoár egészéhez. A közönség különösen kedvelte az érzékeny­játékot, valamint a vígjátékot. A magyar nyelven megszólaltatott, első Goldoni­darabok mindkét igényt kielégíhették. Jellemző ebből a szempontból A tettetett beteg kisasszony vagy a derék orvos című komédia - bemutatója 1792. május 14-én volt amelyben a szerelmét leplező fiatal hölgy a betegség színlelésével, tehát nem képzelt betegként, próbálja az erényes fiatal orvost magához kötni és rávenni arra, hogy hagyjon fel tartózkodó magatartásával. Amíg a Marivaux-ra emlékeztető érzelmes játék zajlik, komikus és kicsúfolt figurák, kitűnő szerepek elevenednek meg és szórakoztatják a közönséget. Szükségesnek tartjuk itt megemlíteni, hogy a darabot mindezideig Moliére­nek tulajdonították, és a Képzelt beteg című komédiájával azonosították. 1 7 A komédia bemutatójának színlapja ismeretében Moliére szerzőségét azért zár­hatjuk ki, mert a színlapunkon feltüntetett szerep-nevek teljes mértékben egyez­nek a La finta ammalata című Goldoni-komédiában feltüntetett szerep-nevekkel. Az összevetésből megállapíthatóan A tettetett beteg kisasszony (német címe is nőnemű címszereplőre utal: Die verstellte Kranke) olasz eredetijében és ma­gyar változatában egyaránt három orvosfigura szerepel, míg Moliére Képzelt betegé ben (német címe: Der eingebildete Kranke) csak egy orvos-szerepet talá­lunk. Forrásaink szerint a komédiát 1792-ben Kelemen László fordította ma­gyarra, Seelmann Károly fordítása Erdélyben ugyanis csak 1795-ben látott napvilágott. Mivel Laudes németesített változatának szereplistáján kívül két magyar nyelvű, egy Budán és egy Erdélyben játszott változat színlapját is ismerjük, megállapítható, hogy amíg Kelemen magyarított neveket használt, Seelmann szinte változtatás nélkül átveszi a német neveket. A jelenséget az 17

Next

/
Thumbnails
Contents