Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon (OSZM, Budapest, 1992)

BEVEZETŐ - I. GOLDONI SZÍNMÜVEI MAGYARORSZÁGON MEGJELE-NÉSÜKTŐL A NEMZETI SZÍNHÁZ MEGSZÜLETÉSÉIG (1759-1841)

Ebben a korai időszakban találkozunk olyan útibeszámolókkal is, amelyek a külországokban szerzett színházi élmények között Goldoni nevére hívják fel a figyelmet. Teleki József párizsi tartózkodásáról szólva arról számol be, hogy az olasz komédiában „...Játszották a Caquetet, Goldoni uram komédiájából fordított francia komédiát. Rendes darab." 2 A fenti példákkal jelezni szándékoztuk, milyen sokféle szálon érkezhettek hazánkba szellemi, művészeti áramlatok Itáliából. Ismert tény azonban, hogy az olasz opera és vele együtt Goldoni színháza az olasz és német társulatok vendégszereplése révén jelent meg Magyarországon; Eszterházán és Pozsonyban a velencei szerző főleg operalibrettó-íróként vált ismertté. A főúri kastélyok színházait megelőzően az olasz opera, pontosabban annak népszerű változata, az opera buffa már a század közepén megjelent a városi életben Magyarországon. 1759-ben Angelo Mingotti társulata, amely jellegzetes olasz vándoregyüttes volt, és Laibachtól Bécsig, Pozsonytól Prágáig Közép-Európa számos színházában fellépett, és mutatta be többek között azt a három művet, melynek szövegkönyvét Carlo Goldoni írta: Baldassare Galuppi II filosofo di campagna és Arcadia in Brenta, valamint Vincenzo Legrenzio Ciampi Madama Vezzosa című operáit. Ezek Goldoni nevének első megjelenései a magyarországi színlapon, pontosaban a librettó címlapján. 3 Néhány évvel később, 1764-ben Domenico Zamperini társulata nagy sikerrel mutatott be, La campagna címen, egy vígoperát. A Pressburger Zeitung szerint: „Den 26 Dezember wurde allhier eine italienische Opera bufFa, von der Familie des Signor Zamperini mit grossem Beifalle aufgeführt. Sie hat den Titel La Campagna und den berühmten Doctor Goldoni zum Verfasser. Die vortreffliche Musik von der angenehmen Komposition des Herrn Scalari [sic]" .

4 Ami a hírben szereplő „Scalari" nevű zeneszerzőt illeti, nyilvánvalóan elírás történt: Giuseppe Scolari (1720-1769) olasz zeneszerzőről van szó, aki főleg Goldoni-librettókra írt operákat, így az II Ciarlatanot, a La Conversazionet, a La Cascinat. A szóban forgó pozsonyi előadáson ez utóbbi vígoperáját adta elő a Zampieri-társulat. A félreértés, ami Heppner Antal és Kari Benyovsky nyomán keletkezett a szakirodalomban és mindmáig tartja magát, onnan adódik, hogy a La Cascina (A major), La Campagna (A vidék) címen is szerepelt műsoron, ezúttal történetesen Pozsonyban. Ugyanakkor a már említett II filosofo di campagna (A vidéki filozófus) egyik címvariánsa is La Campagna, a zeneszerző e variánsok esetében Baldassare Galuppi. 5 Az olasz és német vándortársulatok vendégszereplésével egyidőben bontakozik ki az arisztokrata kastélyszínházak színpadi kultúrája. Kismartonban és Eszterházán az Esterházy-kastély, Pozsonyban Erdődy János gróf kastélya ad otthont az olasz operának és legnépszerűbb műfaji változatának, a vígoperának. Eszterházán Esterházy (Fényes) Miklós 1764-66 között felépíttette a „magyar Versailles"-nak keresztelt új, pompás kastélyát, a főépület mellett négyszáz nézőt befogadó, díszes operaházzal. Az eszterházi opera szorosan összekapcsolódik Joseph Haydn nevével, aki 1761-ben szegődött a hercegi zenekarhoz, majd 1776-90 között Eszterházán az operatársulat karnagya és zeneszerzője volt. Itteni működésének 15 éve alatt közel 100 opera bemutatásában működött közre, és ennek eredményeként az Eszterház Európa egyik legjelentősebb olasz opera9