Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Nem tetszeni, hanem használni akarok"
személyéhez: „N. A. nevét nem hallom eléggé, ő még rehabilitálásra szorul. Igen jelentős ember volt, nagy színháztudós. A Rádióban nagyon jó munkát végzett... Wald Gilgood szerint, aki negyedszázadon át irányította a BBC drámai osztályát... a magyar Rádiót a legjobb kisrádiónak tartotta Közép-Európában. Ismerte a többit is". 4 Németh pályája nagy állomásának tekinti a rádiót. („Eletem első olyan állása volt, ami megfelelt képzettségemnek és kedvemnek" — mondogatta.) Két héttel később fokozódik öröme: május 15-i keltezéssel értesítik a debreceni Tisza István Tudományegyetemről, hogy Pap Károly és Mitrovics Gyula egyetemi tanárok ajánlására az egyetem tanári kara színháztudományi tárgykörből a magántanárok sorába emelte, bízva abban, hogy „ifjúságunk oktatásában, mint tudós és mint tanár egyaránt szép sikereket fog elérni". Mielőtt Németh magántanári ha bili táció jávai, illetve pedagógiai terveivel és debreceni működésével részletesebben foglalkoznánk, folytassuk ennek a különleges eseményekben gazdag májusnak a történetét. Németh Antalt 1935. június l-jén — öt évre szóló megbízással — kinevezik a Nemzeti Színház igazgatójának. 1935 a magyar társadalmat szétszabdaló generációs és világnézeti harcok egyik legkiélezettebb időpontja. Egyik oldalon a klebelsbergi konzervatív reformszellemü negyedik nemzedék, tehát mindazok, akiknek a „gróf" ösztöndíjakkal lehetőséget teremtett az európai műveltséghez való felzárkózásra, a másikon azok, akik ebből kizárva érezték magukat. Ezek panasza: kiszorultak az állásosztozkodásból, egyetemi padokból mentek a harctérre, lemaradtak a külföldi ösztöndíjakról. Szekfű szemrehányása: műveltségük „szakadozott", türelmetlenek, forradalmi hangot ütnek meg, az erő kultuszának hódolnak, elfordulnak a keresztény erkölcs normáitól, s idegen mintáknak, a fasiszta Olaszországnak hódolnak ... 5. A felületes szemlélő Némethet — türelmetlensége, olasz orientációja és nyelvtudása, állásosztozkodásból való kiszorulása miatt — könnyen sorolhatja és sorolta is a Gömbös Gyula mögött felsorakozó fiatalok táborába. Már csak azért is, mert — mint Féja Géza írta — „Gömbös Gyula miniszterelnökségének első idejében egészen rendkívüli reménykedés járta be az egész országot" 6. Történetíróink megegyeznek abban, hogy Gömbössel egy sajátos „magyar fasizmus" próbál hatalomra kerülni. Az eredetében baloldali indíttatású fasizmus (a „fascio" kifejezés Garibalditól származik, de ezt használja Gramsci is az ifjú szocialisták tömörülésére 7) Gömbös idejében már egyértelműen jobboldali pártszerveződések elnevezése. Más kérdés, hogy Gömbös, aki miniszterelnökként közeledési szándékot mutatott a liberális baloldalhoz, milyen irányba vitte volna az ún. magyar fasizmust, ha abban korai halála nem akadályozza meg. Visszatérve Németh és a gömbösi irányzat összekapcsolhatóságára, ennek a lehetőségnek ellent kell mondanunk. Németh műveltsége „nem szakadozott", a keresztény hit normáit soha nem tagadja meg, ha a vallási hittel kapcso60
