Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
A készülődés évei
szálak is fűzték, és a „semmitmondó kuriális realizmust" művelő Csathó Kálmán. 1 2 Sebestyén megbízatása azonban nemcsak a rendezői szeminárium tervének kidolgozására vonatkozik (ebbe a munkába természetesen bevonja Hevesi Sándort is), gondos revízió alá kell vennie az akadémia tanulmányi és fegyelmi szabályzatát, továbbá tervezetet kell kidolgoznia az intézmény reformja tárgyában. A munka 1929 tavaszára elkészül, Klebelsberg augusztusban vezetteti rá jóváhagyását. Ezzel az aktussal a hároméves tanfolyami szintű iskola olyan főiskolai státust nyer, melynek tantervében szerepel már a rendezői szak is. Klebelsberg elégedetten nyugtázza, hogy az új tantárgyat Hevesi Sándor adja elő, aki egy napjainkból származó minősítés szerint a „korlabirintusban igyekvő, teremtő, botladozó színházi nemzedékek számára világosan értelmez évtizedeket, korkörülményeket, szakmai törekvéseket, ezen túl magát az életgyakorlatot, benne a színház létezését" 1 3 . Pedagógiai gyakorlatát Hevesi Sándor még az első világháború előtti korszakban alapozza meg. Három esztendei gyakorlati és elméleti tanításának leszűrt eredményét 1908-ban megjelent művében összegezte. 1 4 Könyve nemcsak a mi irodalmunkban, hanem a külföldet is beleértve első kísérlet arra, liogy a történelmi fejlődés alapján rajzolja meg a színjátszás elméletét. (A birtokomban lévő kis kötet belső címlapjára a következő dedikációt írta: „Óvatosan kell olvasni és nem mindent elhinni. Budapest, 1921. júl. 1. Hevesi Sándor".) Az új tanszak iránt a színházi pályára készülő ifjúság körében lázas érdeklődés mutatkozik. A felvételi vizsga feltételei — például a kötelező francia nyelv mellett még egy világnyelv tanulását is meg kell kezdeni — nem lohasztják a jelentkezők kedvét. A színiakadémiai oklevéllel rendelkezőknek nem kell felvételi vizsgát tenni. Hevesi, aki az elmúlt fél évszázad színháztörténetét meghatározó alkotóknak, jelenségeknek az ismertetését ígéri, az oktatásba bevonja Horváth Árpádot is, aki a Nemzeti Színház Hevesi-korszakában lesz ismert rendező. Horváth Árpád már a rendezői szeminárium elindítása előtt is tanársegéd Hevesi mellett az akadémián. (O vezeti a rendezői gyakorlatot.) Egri István, aki ezekben az években mint színiakadémista találkozik Hevesivel és Horváth Árpáddal, szemléletesen írja le együttműködésüket. „Hevesi pontosan érkezett a.z óráira. Leült a tanári asztalhoz. Mellette foglalt helyet tanársegéde, Horváth Árpád ... Horváth rendkívül rokonszenvesen viselkedett az órákon. Ugyanúgy jegyzetelte mestere előadásait, feszülten figyelte szavait, mint mi, bizonyítva egyrészt azt, hogy az eredményeket elért művésznek is tanulnia kell, másrészt okosan szolgálta ezzel Hevesi tanári tekintélyét... A rendezői tanfolyamra is azért vette maga mellé Hevesi, hogy segítőtársa legyen, helyettesítse, ha kell, és egyúttal továbbképezze magát." 1 5 A „kis Hevesi" — Egri aposztrofálja így Horváth Árpádot — korántsem fest ilyen idilli képet szíriakadémiai pályafutásáról. Gömbös Gyulának 1934-ben készített beadványtervezetében még mindig felhábo44
