Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

A peregrinus korszak

más relikviákat is. Például: Ady Endre két kéziratát

1

2 (egyiknek Kernstok Károly a címzettje) és Deák Ferenc kézírásos végjelentését az 1832-36-i országgyűlésről,

1

3 a XIX. századi reform-Magyarország legjelentősebb tanácskozásáról. Melyre gyúlékony anyagként hatott Herder baljóslata a nemzethalálról, s ahol kiváló szellemek a reformot és felemelkedést együtt hirdették, s ehhez reményt és hitet követeltek a nemzettől, a nemzet sorsáért felelős nemesi és arisztokrata rétegektől. Németh Antal feljegyzéseiben egyetlen útbaigazító jelet sem találunk, mely elvezethetne Deák Ferenc végjelentéséhez. így megmarad a feltételezés, hogy talán Deák neopozitivista szelleme ragadta meg, az egyháziasság helyett követett liberális humanizmusa, amit úgy érzett át Deák, „mint senki más a nyugat-európai demokráciában",

1

4 s amely közel állott Kölcsey „felekezeteken szinte egészen kívülálló emberiességéhez".

15 Németh szimpátiája letagadhatatlan ennek a liberális nemességnek mármár jakobinus gondolkodása iránt. Azt se feledjük, hogy éppen ezen az országgyűlésen éleződik ki a nemzeti játékszín ügye, mely a Gra.ssalkovich-telekkel a megvalósulás szakaszába érkezik. Ezekkel a nemzeti ügyekkel együtt kell említenünk Németh személyes jellegű kötődését Deák Ferenchez. Deák Zala vármegye követe ezen a történelmi országgyűlésen, s ez a vármegye Németh szűkebb pátriája. Apai ágon Némethnek zalai szőlőművelő parasztok az ősei. Telkesjobbágyok, márpedig hazánknak egy Bécshez közeli táján, ahol Mária Terézia óta mondogatták a parasztok: „mi tartjuk a katonaságot, nem az urak, és egy polgárt sem adna a felséges királyné száz úrért".

1

6 Ilyen polgár a szőlősgazda is, meg a középbirtokos nemes, mint Deák Ferenc, kinek zalai 810 holdnyi birtokának közel negyede szőlő. így lesz érthető, hogy milyen alapon beszél a parasztnak a földesúrral egyező úri tulajdonságairól Szekfü.

1

7 S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a szőlőmüvelés önmagában is mássá teszi a vele foglalkozót. Mélyebbre növeszti gyökereit, s ebből a szőlőgyökérből, mely „csaknem lelki kifejeződés —írja Illyés Gyula —, a hódító küzdelem energiája árad".

1

8 Ennek az örökölt hódító energiának szab irányt az anyai örökség. Németh Mártonné szül. Blaskó Berta 1932-ben hunyt el. Némethet a szeretetnek olyan szoros köteléke fűzte édesanyjához, amit — ezt a. kondoleáló levelek nagy száma igazolja — egyformán meglátott barát és ismerős. Blaskó Bertának és családjának szűkebb pátriáját a Felvidék észak-nyugati és középső részén találjuk, ahol annyi nagyszerű ember élt és tevékenykedett. Jung régen felderítette titkát annak a hatásnak, amit a táj a lélekre gyakorol.

1

9 Számunkra tehát már nem számít csodának, hogy egy egyszerű munkáscsaládból származó asszony közvetíteni tudta ezt a felvidéki kultúrát gyermekeinek. Mégpedig azzal a ritka tehetséggel, amiről Németh évtizedek múltán is csak így beszélt: zseniálisan ösztönző nevelő volt. 37