Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Függelék - Az ember tragédiája 1944~es új rendezői terve (Németh Antal előadássorozata a rendezőképző akadémián)

rádiófelvétellel — rendes, emberi hangon beszél. Az Úr szerepére olyan színészi hang lenne az ideális, melyet még sohasem hallottunk, művészileg mégis tökéletes. (Németh nem titkolja el, hogy eddigi próbálkozásai ezen a téren sikertelenek voltak. — S. E.) Lucifer minden szava arra utal, hogy az Úrral való konfliktusa már jóval korábban megtörtént. Az Angyalok karának zümmögő kórusa kétszer hangzik fel. Először 120 másodpercnyi időtartamban, majd az Úr és Lucifer vitája végén 30 másodpercben, az „El Isten színétől" szövegtől. Ezután az Angyalok kara „felröppen" az égre, és kibonatkőzik előttünk a paradicsomi táj. Mintha a felhők angyalok lennének ebben a tájban. Lucifert közben kiviszi a kocsiszínpad. „Bejön" két fa, a hátteret vetítéssel teremtjük meg. Mire a zümmögő kórus elhallgat, a sötét háttérből kibontakozik a Paradicsom. A nyíltszíni váltást úgy kell végbevinnünk, mintha az első emberpár mellett még ott lennének az angyalok, majd az elsuhanó képek között víziószerüen feltűnik Lucifer hatalmas alakja, amint lezuhan a földre, és oldalt eltűnik. Magát a kórust — a látható és a háttérben felépített tribünre telepített, nézőtérről nem látható kórust (32—32 fő) elhelyezésük szerint öltöztetjük (a látható csoport jelmezt kap) — elektromos jelzőberendezés segítségével irányítja a karmester. A dinamikus rendezői felfogás megkívánja Ádám „járásainak" meghatározását. A történelmi jelenetekben hátulról halad előre — szemben a közönséggel —, míg egy-egy történelmi színen belül balról jobbra. Két oldalon a forgószínpadokra építjük fel a tényleges díszleteket (erkély, guillotine, templomtér stb.). Az első három képhez szűkített színpadnyílást használunk, a történelmiekhez széleseket. A járásokhoz helyet nyerhetünk azáltal is, ha mozgójárdát létesítünk a zenekari nyílásban. Ezzel a mozdulatlan Ádám a mozgás illúzióját keltheti. Ezzel is növeljük a képek szürrealitását. Szín-átkötések: a paradicsomi színben Ádám ruhája virágokból készül, Luciferé képzeletbeli hüllő bőréből. A tudás és az örökélet fáit kocsiszínpadon hozzuk be. Az Úr szava kopírozódik. Lucifer kiűzetését látni kell, hogy megteremtsük a kapcsolatot a paradicsomon kívüli színnel. Kiűzetésnél a két kocsiszínpadot visszacsúsztatjuk. A második színt átkötjük a harmadik színbe: a zümmögő kórus sugárzó angyalfelhői helyett komor felhők vonják be a hátteret. Ádám Lucifer kíséretében érkezik. Szemünk láttára borul be az égbolt, s válik komorrá. A cölöp verést elhagyjuk, csak az otthon tervezgetése játszódik le előttünk. A gondolati alliterációkat úgy szolgálhatjuk hatásosan, ha az álomkép pózait átkopírozzuk az ébredés mozdulataira. A Tragédia gondolatvilága megköveteli ezeket a visszatérő pózokat. Az 1940. november 16-i Frankfurt am Main-i bemutatón bebizonyosodott: kifejező az az elgondolás, hogy az elválások és találkozások pózai visszatérnek. Éva ájulása 191