Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Függelék - Az ember tragédiája 1944~es új rendezői terve (Németh Antal előadássorozata a rendezőképző akadémián)

azonos Miltiades özvegyének, Luciának vagy a hatodik színben Júliának mozgásával. Nagy figyelemmel meg kell keresni a gesztusok alapmotívumait, és ezeket kell ismételgetni a változatokban. A harmadik szín végén kezdődnek az álomképek. Itt zárul le a diapozitív-sorozat. Az első, második, harmadik szín összesen tizenkét diapozitívet kíván. Megoldandó kérdésként felvethető: Éva jelen volt-e a látomások folyamán? (Harmadik szín.) A negyedik színnel megkezdődik Ádám történelmi útja. 0 a főfigura, tisztáznunk kell, hogyan illeszkedik új elgondolásunkba. Ádám tudatos lény, törekvéseit tudatosan akarja keresztülvinni, de mindig eléje kerül Éva, akiben sohasem tudatosul a paradicsomi találkozás emléke. Ádám az életerő megtestesítője, az apollói princípium képviselője, szemben Évával, akiben az életerő nem tudatosul. O a dionüszoszi princípium jelképe. A két főszereplő jellegzetességeinek meghatározásánál fontos Nietzsche tanulmányozása. Ennek a gondolatnak színpadi megjelenítésére először a hamburgi Tragédia-rendezésemkor gondoltam, s azt ott ki is próbáltam. (A hamburgi Staatliches Schauspielhaus 1937. április 15-én mutatta be a Tragédiát. — S. E.) Többször kísérleteztem ezzel azóta is. Természetesen a kamarai megoldásnál nem, mert az erre alkalmatlan. (Ennek a nehéz színpadi jelenetnek a felvázolásánál feltehetően a korábbi rendezéseknél alkalmazott módszereket is figyelembe veszi. — S. E.) A talajtagozás futószőnyeggel történik, melyen majd egy statiszta helyezkedik el. A fátyolfüggönyön vibrálás érzékelteti az elalvást. A fény bezárul és csak Lucifer alakja világos, Ádámon fejgép van; Lucifer gesztusára felemelkedik és megindul feléje. Ennek úgy kell hatnia, mintha „asztrális testét" látnánk. Menet közben visszatekint, ekkor válik láthatóvá, hogy ott fekszik Éva mellett (statiszta helyettesíti), majd megindul történelmi élete felé. A közönség ebből megérti, hogy a lélek járja végig az életformákat. Megtudja azt is, hogy Éva nem jár egy utat Ádámmal. Találkozásaik az apollói princípium és a dionüszoszi mámor érintkezései. Ádám „asztrális teste" egyedül bolyong térben és időben, majd visszatér az Úrhoz. Éva az animális ösztönök megtestesítője. Erre a szerepre olyan színésznőt kell választani, akiből árad a szexualitás varázsa. Semmi esetre sem szabad drámai hősnővel játszatni. A 3. szín végén Ádám és Lucifer jobbra távoznak. Ádám lélek nélküli teste ott fekszik a paradicsomon kívüli színben. A felhők most új formát öltenek, és ebből lassan kibontakozik „a gúla", már a 4. színben, tehát az egyiptomi jelenetben vagyunk. Ádám megkerüli hátulról a színpadot, felkerül a széles trónra. A trónnal szemben oszlopos megoldással palota látszik, ezt egyetlen oszlop is jelképezheti. Puritán színpadon indul az egyiptomi jelenet. Ennél a színnél a rendezők sok statisztát alkalmaznak, akik rosszul markírozva köveket 192