Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Hiszek a színház halhatatlanságában"
őket, de sohasem él vissza tudásával. így lesznek hívei mindazok, akik bekopogtatnak hozzá, akár az intézetbeli stúdióba, akár az „olvadás" idején ismét megnyíló Tárogató úti villába, pl. Csűrös Karola, vagy az 56-os forradalom leverése után Olaszországba menekülő Pálfalvy Éva. Barla . ;iy Istvántól tudom, hogy ebben az időben Németh „szigorú titoktartás mellett" közel egy évig tanfolyamot vezetett Szilágyi Márta (Szilágyi Dezsőnek, az Állami Bábszínház későbbi igazgatójának felesége) Fillér utcai lakásán. (Időközben a tanfolyam átköltözött a Tárogató útra.) A tanfolyam hallgatói közül többen neves színészek, báb- és pantomimművészek lettek. (Balogh Emese, Barlanghy István, Galamb György, Osi János, Simon Miklós, Szakály Márta, Szilágyi Márta voltak a törzshallgatók.) Barlanghy István feljegyezte Németh első mondatát a tanfolyam kezdetén: „Mától kezdve egy úton járok Lukács Györggyel. Én a Moszkva térről megyek a Hüvösvölgybe, Lukács útja a Hüvösvölgytől a Moszkva téri végállomásig tart". Felbukkan a jelenleg Svájcban élő Domahidy András, akit ma már neves próza- és drámaíróként ismerünk. Domahidy érdekesen számol be a Tárogató úti műhelyről: „1956 szeptember elején mertem először ittott megmutatni a kéziratokat, s legnagyobb meglepetésemre néhány héten belül több darabomat is elfogadták: a Vígszínház a Balesetet, a kaposvári színház (a nekem felejthetetlen) Németh Antal javaslatára az Orsolya című történelmi játékomat, a Rádió pedig Kolumbuszról írt hangjátékomat. Németh volt életemben az első és utolsó, aki írás közben dramaturgiai tanácsokat adott. Náluk, a Tárogató úton olvastam föl felvonásonként a készülő darabot, és feleségével, Peéry Pirivel megvitattunk úgyszólván minden fordulatot". 3 2 Voltak persze másféle jelentkezők is. Vitray Tamás például azt kéri tőle, hogy állítson össze egy 5-6 perces riportot a Szentivánéji álomból, megjelölve nemcsak a kiválasztott részt (a kezdő és utolsó mondattal), hanem írja le mindazt, amit a rendezésről stb. elmondani szeretne. „Mondanom sem kell, mennyivel jobban szeretném, ha személyesen a TV-ben mondaná ezt el az adás során, de bizonyára tudja, hogy a szempontokkal nem lehet kukoricázni" — fejeződik be a. furcsa felkérés. 3 3 1956 Németh Antal életében fordulatot jelent. Zách János, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerződteti rendezőnek. (Jellemző Zách János európai gondolkozására, hogy a rendezőnek szerződtetett Némethnek küldött levelek címzésénél változatlanul ragaszkodik az igazgatói titulushoz, míg saját neve alatt ezt nem tünteti fel.) A szerződés egy évre szól, ezért Németh változatlanul fenntartja kapcsolatát a Népművészeti Intézettel, különösen, hogy ott egy ún. „Színjátszó Akadémiát" is elindítanak. 1956. október 28-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megalakuló Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának egyik ülésén felve166
