Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Hiszek a színház halhatatlanságában"
tődik, hogy küldöttség keresse fel Némethet Kaposváron, llogy a küldöttség valóban leutazott volna Kaposvárra — voltak hírek róla, hogy ez megtörtént —, erről semmi biztosat nem tudok. Németh mint praeceptor Kaposvárott sem tétlenkedik. Liszkay Tamás felkérésére előadásokat tart a helyi stúdióban. Évtizedekkel később Tordy Géza beszél hálás tisztelettel azokról az együttlétekről, melyeken Németh a fiatal kaposvári színészek „fejében nyit kaput". Intézkedik afelől is — innen Debrecen már nagyon messze van —, hogy a debreceni báboktatás és stúdiómunka ne szakadjon meg, utódjának dr. Bányay Geyzát ajánlja, mint a Girardi Kornél vezetésével működő bábos csoport legtehetségesebb tagját. 1957-ben Kecskemétre szerződik. A volt tanítványok közül itt Udvaros Bélával találkozik, aki munkatársa lesz a kecskeméti Othello rendezésében. Erről a munkájáról keserűen jegyzi fel, hogy interpretációját alapvető tévedésnek nevezik a Shakespeare-rendezések terén. A jelmeztervező hallgatókat pedig eltiltották az előadás megtekintésétől. Németh ekkor már végleg leszámolt magában azzal, hogy rendezői szándékát valaha is akadálytalanul megvalósíthatja. De miután nem tartozik a mindent egy lapra feltevők közé, annál nagyobb akarattal fordul a nevelés problémái felé. Noha szinte megszámlálhatatlan esetben olvasták és olvassák fejére Sztanyiszlavszkijt, mégsem távolodik el a mestertől. Elméletéhez reflexiókat fűz írásban, s nem véletlenül idézi éppen ezeket a mondatokat a mindig példának tekintett orosz színészet egyik legnagyobb tanítójától: „Sürgősen fel kell emelni a színész lelki kultúráját testi kultúrájának színvonalára. Csak így találhatják meg az új formák belső igazolásukat, e nélkül értelmetlenek és nincs joguk az élethez..." Vagy ezt a lesújtó felismerést: „Miért van az, hogy az új színháznak, a különleges újdonságok sikere ellenére, mégis olyan elavult színezete van? Miért unatkozik benne az ember?" 3 4 A nevelői szándék és a diagnózist hordozó kérdések összecsengenek. A társadalmat kell felemelni oda, hogy egy nemzet értékei vagy általában a szellemi nagyságok müvei megfelelő fogadtatásban részesüljenek — ez a színházművészet egyik alapvető feladata. Németh ennek jegyében már-már görcsös igyekezettel folytatja Kecskeméten is nevelői munkáját. Meghirdeti, hogy az évad (1957-58) második felében stúdiófoglalkozást kíván bevezetni a Katona József Színház munkaprogramjába. A jelentkezőktől azt kéri, hogy tanulják meg Arany János Fülemile és a Családi kör című verseit. A stúdiófoglalkozást 1958. február 8-án kezdi meg, majd bejelenti, hogy tervezi a Szentivánéji álom szerepeinek kiosztását is, de csak azoknak, akik bizonyságot tesznek képességükről, szorgalmukról és fejlődésükről. Ebben az évadban még tart a kapcsolata a Népművészetiből Népművelési Intézetté átvedlett „szakmai tudományos és módszertani" intézménnyel. 1958 őszén (október 4-i dátummal) — azt követően, hogy ez 167
