Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
„Hiszek a színház halhatatlanságában"
eseménynek számítanak, művészeti-tudományos életünk reprezentánsai (többnyire számkivetve a hivatalos kulturális életből) estéről estére megtöltik az intézet Corvin téri épületének földszinti kistermét. Németh felújítja baráti kapcsolatát a Párizsban élő Blattner Gézával, s az osztály nevében jelentkezik a világhírű prágai bábművészeknél. A bábmüvészetet nem ismerő budapesti közönség miatt — mintegy captacio benevolentiae-ként — megkezdi Jííi Trnka bábfilmjeinek vetítését. Pekáry István festőművész közreműködésével aztán megkezdődik az a műhelymunka, melynek eredménye lesz a bábszínpadra alkalmazott Lúdas Matyi. Közben a Népművészeti Intézet sorra jelenteti meg tanulmányait. (Szilágyi Dezső a lektor.) Lázas tevékenységét sokan pótcselekvésnek hiszik. „Igazgató úr, miért foglalkozik bábjátékkal? Hiszen ez csak ..." A Madách Gimnázium egyik diákja, Balogh Géza tette fel ezt a kérdést, aki ma az Állami Bábszínház vezető rendezője. Németh csodálkozva nézett rá: „Kérem, vegye tudomásul, hogy a bábjáték szent dolog!" Németh F«ws/-szemináriumot vezet a Tárogató líti villában. A Madách Gimnáziumból hárman látogatják óráit. „Egy sötét korszak legsötétebb időszakát éltük" - írja, Balogh Géza a Bábszínház Doktor Faust című bemutató elé szánt írásban. (Bemutató: 1990. március 19.) Visszaemlékezését így folytatja: „Mindannyiszor félve néztünk körül a Tárogató út sarkán, vajon ki figyel bennünket, ki jelent fel, hogy meghiúsítsa »polgári« származásunk miatt amúgyis kétséges főiskolai, egyetemi felvételünket. Mert Németh Antalhoz járni büntetendő cselekmény volt". 3 0 A három diák — Balogh Géza, Lengyel György (jelenleg a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója) és Pós Sándor (a Magyar Rádió főrendezője) ekkorra már megszerezte a praeceptor Németh Antal támogatását a Madách Színház nagy színházi vállalkozásaihoz. A tetszhalálba dermedt magyar diákszínjátszás szellemének feltámasztásához jobb támogatót aligha találtak volna. Előadják Az ember tragédiáját, az Antigonét. Németh — joggal — párhuzamot vél felfedezni a három diák tevékenysége és ifj. Horváth István sárospataki munkássága között. A Zeneakadémia Kamaratermében bemutatott Tragédiáról úgy emlékezik meg a már többször idézett Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában című írásában, hogy a Madách Gimnázium növendékei első alkalommal merték előadni a Nemzeti Színház műsorából akkor már évek óta hiányzó madáchi remekmüvet. De e két világirodalmi remekmű „elsajátítása" mellett segíti a madáchosokat a magyar vígjátékstílus megismerésében is. Az OSzK Fondban megtaláljuk Lengyel György leveleit, melyekben az iskolában rendezendő Vörösmarty-darabokhoz kér segítséget. Egy későbben keletkezett levelében Vörösmarty egyik elfeledett darabjának, a Fátyol titkainak előadási tervét ismerteti, s természetesen várja hozzá Németh bátorító, segítő szavait. 3 1 Sokan keresik meg ezekben az években Némethet, 1956 után is. Nagy örömet talál minden nyílt szellemű fiatal emberben. Segíti, oktatja 165
