Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.
varjuk a színen folyó játékot és főjelenetet, hanem arról, hogy a színpadon minden legkisebb részletet is pontosan fixírozni kell, mert a legintelligensebb segédszínészi vagy statiszta! közreműködés esetén is szamárságok sülhetnek ki. Semmiféle körülmények között nem akartam lármahullámok újabb beiktatását, de egyidejűleg a közönség által nem hallható módon folynia kell a szomszéd szobában a jelenetnek, ha a hallható részét életszerűvé akarjuk tenni. Ügyelői beintésre képtelen a színész vagy statiszta »hangulatba« jönni. Ezt a nem hallható szöveget mi is megírhattuk volna, kizárólag munkatársaink írói müved iránti fokozott tiszteletének tudható be, hogy még ezt sem akarták Nálad nélkül produkálni. (...)" stb. 2 3 Nem vitás, hogy az igazgató-rendező Németh László darabjánál nem kíván csak külső fegyelmező eszközre — tehát: előadásfelügyelői jelentésekre — hagyatkozni, hanem jó előre egy belső eszközt is beépít az előadásba. (A protestáns moralitások belső rendezéséről korábban már szóltunk.) A drámai élmény tisztasága és teljessége Németh Antalnak azért is problémája, mert nem fogadja el a színjátszásra rányomott „reprodukáló művészet" bélyeget. De térjünk vissza Bíró Miklós óráihoz. Bíró Miklós számos olyan nyilvánvalónak látszó, valójában az elmúlt évtizedek színházi gyakorlatában halványuló ismerethez vezeti el a hallgatókat, ami erősítője a színház működőképességének. Ilyenek a munkaköri leírások, a fegyelmi jog... Ez utóbbi összefügg a Színházi Törvényszékkel, amit mint laikus bíróságot 1884-ben létesítettek, s — mint Bíró Miklós mondta 1944-ben: — a „mai napig kitűnően bevált". A Nemzeti Színházban működő Színházi Törvényszéknek 1944-ben tizenkét tagja van. (Az Operaházban hasonló létszámmal működik.) A Színházi Törvényszék első fokon hoz ítéletet, fellebbezés esetén az ügy egy ötös bizottság elé kerül. A magánszínházaknál ekkor már érvényesül a demokratikus jogrendet sértő Színművészeti Kamara felsőbbsége. Ott a fellebbezett ítélet felülbírálására a kamara jogosult. A régi jogi kategóriákat felszámoló színházi életben szinte anakronizmusként hatnak Bíró Miklós Vétségek című órájának adatai: betegség esetén csak a színházi orvos véleménye irányadó; más színházban való fellépés csak a nagy vakációban lehetséges; a színész nem jelenhet meg a nézőtéren, mint magánember; taps-hívásra köteles megjelenni a publikum előtt; végszót megváltoztatni vagy rögtönözni nem szabad; a színész köteles egy órával az előadás megkezdése előtt a színházban megjelenni; szerepet tilos visszaadni (lásd: Kiss Ferenc, de itt lehetne más neveket is említeni, pl.: Szeleczky Zitáét); a müsorösszeállítás ellen kifogást emelni nem lehet; bemutató előtt rosszindulatú nyilatkozat közzététele a sajtóban szerződésbontást von maga után; próbákon szükséges a legteljesebb csend és figyelem (fegyelmi eljárásnál azonban meg kell különböztetni, hogy a fecsegés próbán vagy 127
