Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.
Hangsúlyozza, hogy az új hierarchia — igazgató, rendező, játékmester, előadásfelügyelő stb. — Németh vezetői felfogását tükrözi. Míg a rendező önállóságához nem férhet kétség, a játékmester már megnyirbált jogkörrel, a rendező utasítása szerint dolgozik. Az előadásfelügyelő a rendező és a játékmester közvetlen munkatársa az előkészítésben. A próbák idején lényegében a mai segédrendező feladatkörét látja el. Bíró Miklós hangsúlyozza, hogy Németh igazgató rendkívüli jelentőséget tulajdonít az előadások ellenőrzésének. Ez az előadásfelügyelő dolga, aki megnéz minden olyan előadást, melynek előkészítésében részt vett. Köteles jelentést készíteni az előadás menetéről (nem tért-e el a rendezői felfogástól?) és a nézői reakciókról. Később módomban állt megismerni ezeket az előadásfelügyelői jelentéseket: mintegy nyolc-tíz jelentésíró működött ezekben az években, főként előadásfelügyelők és játékmesterek, de előadásfelügyelővé előléptetett ügyelő is akadt közöttük. Elvétve persze néhány színész is. Az előadásfelügyelői jelentések hatásosságát illetően lehettek Némethnek is kétségei. Számolnia kellett ezek színvonalának (a rendezői éberség csökkenése, a szigorúság enyhülése stb.) hanyatlásával 2 1. Az 1940— 4l-es évad jelentéseiben a hanyatlásnak nincs nyoma. Hosszasan töprengtem, hogy felidézzek-e egy rövid történetet, mely a két Németh (László és Antal) kapcsolatában talán az első igazi repedés bizonyítéka. A történet Németh Antal új fegyelemerősítő módszerének példája. A Nemzeti Színház 1939. november 4-én mutatta be Németh László: Papucshős című színmüvét Németh Antal rendezésében. A próbák előrehaladtával vita támadt a két Németh között, mégpedig a rendező szokatlan (Sztanyiszla.vszkij-módszer!) fegyelemőrző szándéka miatt. Németh László 1939. október 25-én levelet írt a rendezőnek: „Kedves Barátom, ma óriási meglepetésemre azt az üzenetet hozták hozzám a Nemzetiből, hogy a II. felvonásban (a 28—38. lapok közt a. mellékelt gépelt példányon) 4 oldalas szöveget illesszek be legalább három szereplővel a szomszéd szobában folyó mulatság illusztrálására. Én elképesztőnek tartom ezt a kívánságot; hisz így is legalább 6—8-szor szakítja félbe az átcsapó zaj, kiáltozás a színen folyó beszédet; még több már nem jelzi a tivornyát, hanem elnyomatja vele a főjelenetet. (...)" stb. 2 2 Németh Antal megnyugtató magyarázata még aznap megszületett: „Kedves Barátom! Aki közvetítette a kérést, leveled tanulsága szerint nem tudta híven interpretálni óhajomat. Egyáltalában nem arról van szó, hogy za126
