Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.
mű értő olvasására. Erre a Bánk bán — mint ő mondja — különösen jó példa, hiszen Katona drámája tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Ezt mi is felismerjük, ha már színpadra képzelve olvassuk a drámát. Galamb Sándort — aki mai kifejezéssel élve, több tanártársához hasonlóan, „társadalmi munkában" végzi az oktatást — eleinte a konzervatív szemléletű tanárokhoz sorolja a könnyen ítélkező fiatal hallgatóság. Néhány órája után azonban felfedezik igazi egyéniségét és korszerű szellemét. Mély humanizmussal és nemes humorral színezi könnyűnek igazán nem mondható óráit. Persze még minden új számunkra, és van csodálkozni való elégszer, pl. ha ilyeneket hallunk: Katona a Melinda nevet spanyolosabbnak tartotta a tervezett Adelaidnél, vagy Solom mester esetében a mester alatt a bán fiát kell érteni. Galamb Sándor természetesen nem feledkezik meg a Bánk bán szereplőinek, rendezőinek felsorolásáról sem. A Bánk bán dióhéjban összefoglalt történetében a műhelytitkokra is fényt derít, illetve közvetíti Katona két előjátékából az írói magyarázatot, pl. Gertrudis bűnösségének indokolását. (Az első előjáték még az Erdélyi Múzeum által kiírt pályázatra beküldött műhöz kapcsolódik, a második Bárány Boldizsár bírálatának figyelembe vételével készült.) Megismerjük Udvarhelyi Miklós színész szerepét a Bánk bán történetében. Udvarhelyinek 1828ban, Kecskeméten olvassa fel Katona a Bánk bánt 1 6. Udvarhelyi öt éven keresztül melengeti magában a Bánk bán előadásának tervét, s 1833ban Kassán végre színpadra viszi. Galamb Sándor tájékoztat bennünket arról is, hogy Gertrudis miért „öregedett meg" a magyar színpadon, amiben főként Jászai Mari a „vétkes". Galamb Sándor hangsúlyozza, hogy Katonának erős érzéke volt a lélektanhoz, s kora liberális felvilágosultságát is híven követte. Példának a Lucza széke című szertelen, romantikus drámáját emb'ti. Ennek van egy jelenete, mely irodalomtörténetileg is jelentős, mert a „népiesség" előfutára a színpadon: grófi inasok kártyáznak és beszélgetnek a darab egyik jelenetében. Katona színpadi érzékét bizonyítja, hogy esztétikai mércével mérve verselése ugyan nem olyan zengő és biztos, mint Vörösmartyé, viszont ez a faragatlanság színpadon igen hatásos. Jellemző, hogy miképpen hat Vörösmartyra: jambusok közé néhol anapesztusokat illeszt, s ezt Vörösmarty is átveszi. Galamb Sándor a csaknem könyvtárnyi Katona-irodalomból figyelmünkbe ajánl néhány müvet, pl. Gyulai Pál: Katona és Bánk bán, Gyalui Farkas: A Döbrentei pályázat és Bánk bán, Beöthy Zsolt: Színműírók és színészek és A tragikum (ez utóbbihoz Rákosi Jenő vitairatát), Csery Péter (1778—1830) regényét (ebből vétetett az Ottó-história) és a legújabb Bánk bán magyarázatot tartalmazó művet, Waldapfel József Katona Józsefét (ez 1942-ben jelent meg). Szűcs László óráin a színházi munkához nélkülözhetetlen ismeretanyagot kapjuk meg. Míg Szűcs László a Gyakorlati dramaturgia ismertetésével foglalkozik, addig az irodalmi munkához szorosan kapcsolódó 122
