Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.

szövetség eléggé heterogén összetételű, már ami származási és politikái hovatartozását illeti. Mégis, mintha az ún. népiesek és urbánusok ebben az egyetlen dologban mélységesen egyetértenének: Németh Antalnak nincs helye az új magyar társadalomban. Első megközelítésre azt lehetne mondani, hogy persze, mert a népiesek nem éreznek különösebben a színház iránt. Az urbánusok pedig ezt a művészeti ágat egyszerűen kisajátítják. Magyarázatnak azonban ez kevés, ráadásul sikamlós területre is vezethet. Talán közelebb jutunk a megértéshez, ha az 1945 után bekövetkező helyzetre Illyés Gyula egyik felismerését alkalmazzuk. A kulturális élet kulcspozícióit elfoglalók nagy többsége a polgárság felső rétegéből érkezik a kommunista mozgalomba. Ezekkel a személyekkel Németh, aki a társadalom „mélyrétegéből" jön, fordított alapállású osztályharcba keveredik. Emlékezetem szerint erre a különös osztályharcra Illyés Gyula hívja fel Darvas József és Molnár József figyelmét, amikor a parasztpárt küldöttjeiként egy alkalommal együtt keresik fel a nagypolgári származású kommunista Révai Józsefet. A megbeszélésen Révai rendkívül ellenségesen viselkedik, s amikor a kínos helyzetből szabadulva elhagyják szobáját, Illyés így magyarázza meg értetlenül álló társainak Révai magatartásának okát: „Tudjátok, mit nem adna ez a Révai azért, ha egy urasági kocsis lett volna az apja?" E maliciózus kérdés Hont és Németh viszonyára is alkalmazható — főként 1945 után. De hát azok a fiatal emberek, akik 1944 első felében Németh Antal szemináriumának növendékei lehettek, nem méricskéltek 1945 utáni mércével. Számukra egyetlen cél létezett: a beavatás grádicsain felfelé lépkedve eljutni a színház misztériumának megismeréséig. A beavatást szigorú rendtartás szabályozta. A hallgatók délelőttjeit gyakorlati műhelymunka tölti ki. A Nemzeti Színház ekkor készülődik Jean Sarment francia író A 106. születésnap című darabjának bemutatására. Ezt a Gobbi Hildának parádés szerepet kínáló darabot Major Tamás rendezi. Munkáját a nézőtérről figyelhetjük, meglepetésünkre közöttünk foglal helyet Németh Antal is. Major időnként hátrajön, s halkan konzultál Némethtel. Németh megállítja a próbát, s kérdéseket tesz fel a hallgatóknak: maguk ebben a helyzetben mit csinálnának? Egy másik próbán bemutatja a darab világítási rendjét: utasítást ad a két és félórás előadás világítási programjának 60 másodpercnyi időhatáron belüli lejátszására. Ezek az első gyakorlati órák, melyeknek minden mozzanata élesen bevésődik az emlékezetbe. A 106. születésnap bemutatója után megkezdődnek Hegedűs Lóránt Kossuth című történelmi tablójának előkészületei, ezt a különösebb kvalitásokat nem mutató darabot Apáthi Imre rendezi. Ebben a darabban néhány férfi hallgató már statisztálhat is, hasonlóan a következő produkcióhoz. Arnold Schwengeler svájci író Hontalan nép című, ókori helvét (svájci) környezetben játszódó, de korszerű mondanivalójával nyíltan politizáló darabot Németh Antal rendezi. Dr. Meteff Iván bolgár tanulótársunk ebben egymondatos statisztafelada109