Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.

érdemes kitérni, mert nemrég újságcikk méltatta a Kolozsvári Nemzeti Színház tettét, ahol 1941-ben lépett fel utoljára zsidószármazású színész: Kovács György.

2 A Nemzeti Színház egyik legjelentősebb politikai demonstrációja közvetlenül a rendezőképzőre jelentkezők felvételi vizsgái előtti hetekre esett. 1943 decemberében mutatták be a Nemzeti Színház Andrássy úti kamaraszínházában Zilahy Lajos Fatornyok című színmüvét. A bemutató sikere valósággal dührohamig ingerelte a szélsőségesen jobboldali sajtót. Levételét követelték ennek a kimondottan németellenes, hangsúlyozottan zsidópártoló színdarabnak. A felvételi vizsgákra behívottakat viszont örömmel töltötte el, hogy megfelelés esetén olyan színházépületben kezdhetik tanulmányaikat, ahol esténként tüntetésnek nevezhető jelenetek játszódnak le a nézőtéren. A vizsgákat 1944. január 13-án, 14-én és 15-én a délelőtti órákban tartották meg. A behívottak a kamaraszínház nézőterén helyezkedtek el, s név szerinti szólításra. mentek fel a színpadra, ahol válaszoltak az ott elhelyezkedő vizsgabizottság tagjainak kérdéseire. Az Esti Kis Újság január 17-i számában megjelent beszámoló szerint a száztíz jelentkezőből csak negyvenet vettek fel a színházvezetői és rendezői akadémiára. „A felvétel szabályait szigorúan megtartották, és aki a szoros feltételeknek nem felelt meg, nem iratkozhatott be. Ez a minden oldalról ellenőrzött mérték: az egyetemen elvégzett két félév, huszonhat éves korhatár vagy színi akadémiai végzettség volt. A felvettek közül kiválik egy lengyel és egy bolgár növendék, mindketten tudnak magyarul, s a lengyel még Sztaniszlavszkij társulatában volt gyermekszínész!" Az újság ezzel a mondattal zárja tudósítását: „A rendezői akadémia iránt nagy a közérdeklődés". Már itt közbe kell vetnem, hogy a beiratkozott hallgatók számát utólag nem lehet megállapítani. Ennek egyszerű oka van. Németh számol azzal a lehetőséggel, hogy a jelentkezők között olyan személyek is lesznek, akik a zsidótörvények hatálya alá esnek. (Az egyik jelentkező „származásáról" már jóval korábban két barátja tájékoztatja: Szabó Lőrinc és Thienemann Tivadar. Margalit Gabriella évfolyamtársunkról van szó, aki Szabó Lőrinc szomszédságában lakik a Volkmann utcában, s mint bölcsészhallgató Thienemann professzor kedvence.) A nyilvántartás ilyenformán előre elhatározott szándékkal pontatlan lesz, illetve hivatalosan nem készül el. A következő napokban a különböző sajtóorgánumok (a jobboldali és nyilas lapok kivételével — ezek az elhallgatással érzékeltetik, hogy elhatárolták magukat az eseményektől) újabb részleteket hoznak nyilvánosságra az új szemináriumról. A Pester Lloyd és a Délibáb cikkírója hangsúlyozza, hogy a hallgatóknak tovább kell folytatniuk egyetemi tanulmányaikat, hogy a mindkét irányú kiképzés egyszerre érjen véget. A három évre tervezett főiskolai oktatással párhuzamosan Németh Antal 106